A méz a leghatásosabb természetes gyógyszer

A székesfehérvári piacon is több méhész kínálja a magyar termelői méz feliratú üvegekben a természetes gyógyszert . Szabolcs Nándor kilencféle mézet árul. Szerinte bár a köhögést, az influenzás, influenzaszerű tüneteket antibakteriális hatása miatt mindegyik mézfajta enyhíti, de a leghatékonyabb az akác és a hársméz. Az üveg mellé tanáccsal is szolgál: felhívja a vásárlói figyelmét arra, hogy ne tűzforró teába csöpögtessék a mézet, mert 40 fokos hőmérséklet felett károsodhat annak az enzimtartalma, csökkenhet a hatása.

Szabolcs Nándor szerint ránézésre nem állapítható meg, hogy hamisították-e a mézet, de az íze árulkodik. Hiányoznak belőle a jellegzetes aromák, illatok, édes ugyan, de nem finom
Fotó: Borbély Béla

Érdemes megfogadni a székesfehérvári termelő tanácsát, mivel több mint harminc éve méhészkedik. S nem csak a mézzel való foglalatosság részleteit ismeri, tisztában van valamennyi mézfajta hatásával is. Tudja, melyik jó a refluxszal, gyomorsavval küzdőknek, melyik segít csökkenteni az érelmeszesedés tüneteit, használ prosztataproblémákra, vagy van izzasztó, lázcsillapító hatása. A méhészkedés tudományát nem iskolában tanulta, saját magát képezte. Önkritikusan bevallja, bizony jó néhány méhecske elpusztult, mire elsajátította a kaptárlakókkal való bánásmód minden csínját-bínját. Ötven méhcsaládja van, s ha jó az évjárat, azaz bőséges a méhlegelők hozama, kedvező az időjárás, s a betegség is elkerüli a kaptárokat, akár 20 mázsa mézet is begyűjtenek a szorgos kis szárnyas munkások. Persze, adnak tennivalót is bőven. A gondozásukon, egészségügyi felügyeleten kívül, amint kellően felmelegszik az idő, Nándor útra kel a kaptárakkal, s a hőmérséklettől függően április közepétől, végétől, az ősz beálltáig vándorol velük. Nagyon fontos a jó méhlegelő, de mivel Magyarországon nagy a méhsűrűség, - egyes statisztikák szerint a világon a második legnagyobb - egyre leterheltebbek az igazán bő hozamú területek. Vándorolni persze, nem lehet ötletszerűen, a letelepedést komoly méhegészségügyi vizsgálat és többféle adminisztrációs tennivaló előzi meg. S mivel a méhészkedéssel együtt járó kiadások sem elhanyagolhatók, ebből a munkából megélni ugyan meg lehet, de meggazdagodni nem - mondja a méztermelő. S rögtön hozzáteszi: nem is a meggazdagodásért csinálja, hanem azért, mert nagyon szereti ezt a foglalatosságot, s csodálja a méhek világát, ahol demokrácia nincs, csak nagy rend van.

A méhész szakma jövedelmezőségét rontották az elmúlt időszak mézhamisítási botrányai, a kínai ipari méz Európát elárasztó importja. A székesfehérvári méhész szerint abban, hogy így történt, közrejátszott az is, hogy későn ébredt az ellenőrzés, s nem igyekeztek szankciókkal is megakadályozni, hogy a kevert mézekbe kínai import is kerüljön. Mint mondja, Amerikába be lehet vinni a kínai mézet, de büntetővámot vetnek ki rá, s ezért a felhasználása már nem is olyan jó üzlet azoknak, akik élnek vele. Bár a KSH adatai szerint Magyarországra nem érkezett kínai méz - mint arról a méhészek újságjában olvasni lehetett -, a szakma által elvégzett laboratóriumi vizsgálatok több mézkeveréknél kimutatták a kínai importot. A földművelésügyi tárca az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) tavaly vizsgálatsorozatot is indított az ügyben. Elsőként 35 kevert méz mintáját vizsgáltatták be nemzetközi laboratóriumban. A vizsgált minták közül hatról kiderült, hogy hamisítvány. Az OMME - nyilatkozta a közelmúltban az egyesület elnöke - továbbra is folytatja az import mézek vizsgálatát, s újabb 35 mézminta laboreredményét várja. Jó hír a hazai méhészeknek, hogy a NÉBIH tavaly év végén azonnali hatállyal elrendelte a mézhamisítás gyanújában érintett, nem fogyasztói minőségű termékek forgalomból való kivonását. Eltűntek az üzletek polcairól az esetleges kínai importot tartalmazó kevert mézek, azaz lényegében kiszűrték a hamisítványokat. A méhészek pedig Budapesten és Brüsszelben tüntettek a kínai mézimport ellen, s a származási hely megjelölésével kapcsolatos szabályok szigorítását kérték az uniótól. Továbbá azt, hogy a magyar mézek önállóan palackozva kerüljenek fel a külföldi üzletek polcaira, s ne a gyenge minőségű, vagy éppen kínai import mézek javítására használják. A mézhamisítással kapcsolatos vizsgálatok eredményeit és a szükséges tennivalókat márciusi rendes ülésén várhatóan az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága is napirendre tűzi, s remélhetően olyan intézkedéseket javasol majd, amelyek a hazai méztermelők számára is kedvezőek lesznek.

A méz az egyik legősibb táplálékunk. Egy lépes méz gyűjtögetőt ábrázoló, 16 ezer éves spanyolországi sziklarajz arról tanúskodik, hogy elődeink már a kőkorszakban fogyasztották. Nálunk már a honfoglalás előtt foglalkoztak az itt élő népek méhészkedéssel, s a mézlevétel tudományát tőlük tanulták meg a Kárpát medencébe érve honfoglaló őseink. A méhészettel kapcsolatos első írásos emlék egyébként 1370-ből maradt fenn.