Életmód

2016.02.23. 19:18

Hús nélkül is lehet élni - Nem magánügy, hogy mit eszünk

A nagyüzemi hús- és tejtermék-előállítás újragondolást igényel, hiszen rendkívül nagy az erőforrásigénye hosszabb távon.

Piltman-Horváth Barbara

Az iparszerű termelési rendszer fenntarthatatlan, sok természeti erőforrást igényel, és ezek költségeit leggyakrabban a fogyasztókra hárítják. Ennek megfékezésére a nagyüzemi gyártási technológia újragondolásában lát esélyt a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Heinrich Böll Alapítvány közös kiadványa. Egy kiló marhahús előállításához 15 500 liter víz kell - ez a mennyiség 12 kilogramm búza, illetve 118 kiló sárgarépa megtermesztéséhez lenne elegendő. Egy hamburger előállításához több mint 3,5 négyzetméter föld szükséges.

Hatalmas mennyiségű erőforrás szükséges a tányérunkra kerülő élelmiszer előállításához. A húselőállítást és -fogyasztást jellemző, a Földet pusztító, óriáscégek ellenőrzése alatt álló intenzív módszer mellett létezik számos fenntartható alternatíva is - jelentette ki Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Nagy Tibor szürkemarhákkal a tanyáján, ahol sokféle állatot nevel. Nincs akkora erőforrásigényük, mint a nagyüzemeknek
Fotó: Penovác Károly

Az is megoldás lehet, ha a nagyüzemi gyártók helyett kisebb, háztáji gazdaságoktól vesszük frissen a tőkehúst, valamint a legtöbb termelő állít elő saját terméket is, legyen szó akár húskészítményekről, akár tejtermékekről.

- Közel sincs akkora erőforrásigényünk, mint a nagyüzemeknek - mondta megkeresésünkre Nagy Tibor, a Bakonyi Nagy Birtok tulajdonosa. - Már csak logika alapján is kikövetkeztethető, hogy a kevesebb tartott állat kisebb erőforrásigénnyel rendelkezik, arról nem beszélve, hogy a körülmények is általában jobbak, az állatnak megfelelőbbek, mint a nagyüzemi vágócsarnokok esetében.

A kevesebb húsfogyasztás, több zöldség és gyümölcs beépítése az étrendbe nemcsak a húsgyártás csökkentése, de az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás miatt is fontos.

A 30 éves Zerényi Kata még 19 évesen, főiskolásként döntött úgy, hogy vegetáriánus lesz. - Állatvédelmi okokból döntöttem így - mesélte. - Kicsi korom óta nagy állatbarát voltam, városi gyerekként főleg nagymamámnál éltem ki ezt. Kisgyerekként még ösztönösen nem teszünk különbséget a háziállatok és a haszonállatok között, ezt később tanuljuk meg az iskolában. Sok gyerekben felmerül, hogy miért esszük meg a bocit, ha a család macskáját nem, de persze gyerekként nincs nagy beleszólásunk abba, hogy mi kerül a családi asztalra. Én sem voltam eleve nagy húsevő. Már gyerekkoromban sem ettem meg például az olyan sült csirkét, amikor egyben láttam az állatot. Gimis koromban egyre jobban elkezdett érdekelni a környezetvédelem. Ahogy ebbe a témába mélyebben beleástam magam, óhatatlanul előkerült a nagyüzemi állattartás kegyetlensége és nagy környezetterhelő hatása is. Környezetvédelem szakos főiskolás hallgatóként pedig nagyon sok könyvet, cikket, videót olvastam, néztem meg erről. Egy ha-szonállatok védelmével foglalkozó civil szervezet önkénteseként iskolákban előadást is tartottam többek között a ketrecben tartott tojótyúkokról, vagy a túlzsúfoltság miatt hormonokkal és antibiotikumokkal kezelt állatokról.

A zöldségek fogyasztása egészséges, de csak akkor, ha nem tartalmaznak túl sok kemikáliát
Illusztráció: Penovác Károly

Nem figyel kifejezetten arra, hogy a húskészítményeket pótolja, hiszen szerinte a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett erre nincs szükség.

- Tejtermékeket eszem, emellett sok hüvelyest, gombát, zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvakat. Húst, zsírt, zselatint nem fogyasztok, de tojást, mézet és tejtermékeket igen. Kacérkodom a vegánsággal, de sajnos túlzottan szeretem a sajtot - tette hozzá mosolyogva.

Nem feltétlenül az a megoldás, hogy az erőforrás-felhasználás miatt vegetáriánusak leszünk, de jó példa arra, hogy hús nélkül is lehet élni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!