Tisztességes és trükkös küzdelmek a bevételért

Aki személyi jövedelemadó-bevallást nyújt be az adóhivatalnak, egyúttal rendelkezhet arról, hogy adójának 1+1 százalékával támogat civil szervezetet, illetve egyházat. Az emberek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy adójuk 1 százalékával szeretnének-e jótékonykodni. S éppen ez a szabad döntési jog az, amely miatt oly gyakran elvész a lehetőség, ugyanis nem mindenki ajánlja fel szervezetnek, egyháznak az 1 százalékát. A szervezetek harca is ennek köszönhető, hiszen még nagyon sok kihasználatlan potenciál van benne. A Nemzeti Adóhivatal (NAV) kérdésünkre elárulta: Fejér megyében az adófizetők mintegy 61 százaléka tett 1+1 százalékos felajánlást az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a maradék majd 40 százaléknyi 1 százalék a költségvetésben marad. Ám, mivel a rendelkezés határideje adóbevallástól függetlenül május 20-a, ezért azok a vállalkozások sem maradnak le, amelyeknek a február 25-i adóbevallással nem küldték el az erről szóló nyilatkozatukat. Ezután is megtehetik - árulta el Mártonné Beke Éva, a NAV fehérvári sajtóosztályának munkatársa, aki hozzátette: ha az adózó már beadta bevallását, de még nem rendelkezett, lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatot egy lezárt, adóazonosító jelével és nevével ellátott borítékban, eljuttassa a NAV-hoz május 20-áig.

A szervezetek, egyházak ebben az időszakban komoly küzdelmet folytatnak azért, hogy aktivizálják az adózókat.

- Legtöbben az általuk ismert, a környezetükben működő szervezetnek ajánlják fel az 1 százalékot, javarészt orvosi témával kapcsolatosan – árulta el Kaszap Zoltán, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének Fejér megyei ügyintézője, akinek az a tapasztalata, hogy a civileknek az adózók 40-50 százaléka ajánlja fel az 1 százalékot. – Egyházaknak viszont nagyon kevesen – fűzte hozzá. Az 1 százalékért folytatott küzdelembe még az is belefér, hogy a szervezetek a könyvelőket keressék fel azzal, hogy a „bizonytalanokat" feléjük irányítsák. A jelenségről Kaszap Zoltán is hallott: – A könyvelőket mindenki megtalálja efféle kérésekkel.

Az egyesületek életében, költségvetésében fontos szerepet játszik az 1 százalék, akkor is, ha csak nagyon kevés jön belőle össze. Az egyik, több mint húsz éve működő fehérvári szervezet vezetője például elárulta: amióta négy éve adókedvezményben részesül a célcsoportjuk, negyedére esett vissza az 1 százalékból befolyt összeg, hiszen nagyon kevés adót kell fizetniük, amelyből az 1 százalék is kikerül.

- Azt a kb. 150 ezer forintot pedig mindig valamilyen általunk szervezett program megvalósítására fordítjuk – tette hozzá. Egy másik, még „friss" székesfehérvári egyesület idén először szállt be a versenybe.

- Két lezárt könyvelési évnek kell lennie ahhoz, hogy fogadhassuk az 1 százalékot. Idén, több évnyi kemény munka után jutottunk el idáig – árulta el a szervezet vezetője, aki tudja jól, hogy mindenki szeretne harapni egy szeletet ebből a tortából. Éppen ezért ismeri az 1 százalék „beszedésének" idején felbukkanó szervezeteket is. – Amelyek aktív működéséről az előző időszakokban szinte semmit nem hallani. Persze nem irigyeljük másoktól az 1 százalékot, viszont érdekes módon ebben az időszakban tényleg felbukkannak a mi működési területünkön is korábban sosem hallott egyesületek – mondta, s ezért hangsúlyozta is: ezért javasolja, hogy mindenki, aki nyilatkozik az 1 százalékáról, s új helyre adja, kis energia befektetéssel nézzen utána, valóban aktív tevékenységet folytató szervezetet talált-e.