Bélyeget gyűjtött? Kincsek lapulhatnak a fiókjában

Somogyi Zoltán közel fél évszázada, 1967 óta gyűjt bélyeget. – 1968-től vagyok szervezett bélyeggyűjtő, ugyanis ekkor léptem be a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségbe (Mabéosz). Tőlük bronz, ezüst és arany jelvényt is kaptam a tevékenységemért, valamint kitüntető oklevélben részesítettek, emellett a közelmúltban az  Emlékív és Levélzáró-bélyeget Gyűjtő Szakosztály vándordíját is átvehettem. Az évek során sok nemzetközi és hazai kiállításon vettem részt, melyeken szintén szép eredményeket értem el – árulta el Somogyi Zoltán.

Rámutatott, a gyermekek körében sajnos manapság már kevésbé népszerű a bélyeggyűjtés. – A fiatalok ritkábban találkoznak a bélyegekkel, hiszen előtérbe került az elektronikus levelezés, szívesebben használják a mobiltelefonjukat az üzeneteik megírására, emellett pedig a posta is ritkábban alkalmazza már a hagyományos bélyegeket. A ’70-es, ’80-as években még 250 ezer tagot számlált a Mabéosz, ez mára körülbelül 2500 főre csökkent. Persze ez a szám csak a szervezett gyűjtőkre vonatkozik – jegyezte meg a filatelista.

Somogyi Zoltán (jobbra) több mint húsz éve, 1995 óta vezeti Munkácsy iskola ifjúsági bélyeggyűjtőszakkörét

Mint mondta, mára már sokan felhagytak a bélyeggyűjtéssel, ugyanakkor elképzelhető, hogy néhány fiók mélyén elfeledett kincsek lapulnak. – Lehetséges, hogy az egykori filatelisták korábban nem vizsgálták meg bélyegeiket, és az évek során megfeledkeztek róluk. A gyűjtés ugyanis nemcsak abból áll, hogy megveszem az adott bélyeget, és beteszem a bélyegberakóba, vagy beragasztom a bélyegalbumba. Azért van a csipesz és a nagyító, a filatelista legfontosabb eszközei, hogy használjuk azokat, hiszen ez a hobbi rengeteg kutatómunkával is jár – hangsúlyozta Somogyi Zoltán.

– Vannak olyan bélyegek, melyek úgynevezett tévnyomatot tartalmaznak. Ezeket rövid időn belül visszavonták a postai forgalomból, mert nem megfelelően készültek el a nyomdai eljárás során. Mivel kevés van belőlük, így magas árat képviselnek. 1989-ben például megjelent a Hüllő bélyegsor, melyben parlagi vipera és sikló is szerepelt, de véletlenül felcserélték a két állat nevét. Akkor öt forintért lehetett ezeket a bélyegeket megvásárolni, ma 100 ezer forintot érnek. 1957 januárjában a Magyar Vöröskereszt támogatása céljából felülnyomták az 1955-ös Munka bélyegsort. A 30 filléres herendi porcelánfestőt ábrázoló bélyegből 100-as ívet fordított felülnyomattal láttak el, ez jelenleg 150 ezer forintot ér – mutatott rá Somogyi Zoltán. Hozzátette, Magyarországon 3-4 olyan nagy bélyegről is beszélhetünk, melyek ritkaságszámba mennek, mint például a Fordított Madonna. Az 1923-ban kiadott 5000 koronás névértékű bélyeg ugyanis a Koronás Madonnát 180 fokkal elforgatva ábrázolja, és jelenleg több millió forintot ér. Az 1938-as Hazatérés bélyegsor felülnyomat nélküli 70 filléres bélyege pedig az úgynevezett Nagymánya levélen 7,5 millió forintot ér.

A szakkörön a gyerekek földgömb segítségével keresik meg a bélyegek származási helyét 
Fotó: Vallner Bettina

– A frissen megjelent, modern bélyegeket mindig megvizsgálom, amikor beteszem a bélyegberakóba, hogy nincs-e rajtuk valamilyen eltérés. Ha van, akkor már nagyobb értékként kezelem ezeket. Előfordul azonban az is, hogy adott esetben drágább a bélyegberakó, mint a bélyeg, ami benne van. Ennek ellenére nem tudhatjuk, hogy ezek mennyit érnek majd 20 év múlva. 2014-ben a Seuso-kincsekről jelent meg bélyeg. A vágott bélyeg ekkor 3000 forintba került, most pedig 12 ezer forintot ér a katalógus szerint. A bélyegeket éppen ezért soha nem szabad lebecsülni, inkább vizsgálódni, kutatni kell – emelte ki a bélyeggyűjtő.

A tapolcafői filatelista gyűjteményében előkelő helyet foglalnak el a rózsa bélyegek. – Ha kinyitok egy bélyegberakót, akkor valóságos képes lexikon tárul elém. A posta minden jeles esemény, évforduló alkalmával ad ki bélyeget, emellett fontos megemlíteni a filatelista dokumentumokat, többek között a borítékokat, levelezőlapokat, alkalmi bélyegzéseket is. Korábban például az amerikaiak és a szovjetek rengeteg űrhajós bélyeget adtak ki. Nagyon szeretek keresztrejtvényt fejteni, amikor pedig valamilyen űrhajózással kapcsolatos kérdéssel találkozom, mindig fellapozom a bélyegberakómat, és a bélyegről leolvasom a helyes megoldásokat – fűzte hozzá mosolyogva a filatelista.

Somogyi Zoltán számos elismerésben részesült már filatelista tevékenységéért

Somogyi Zoltán sokrétű filatelista tevékenysége mellett a pápai Munkácsy Mihály Általános Iskola ifjúsági bélyeggyűjtőszakkörét is vezeti, melyet több mint húsz évvel ezelőtt, 1995-ben alapított. – A szakkör négy vándordíjat is megszerzett a több mint két évtizedes fennállása alatt. Jelenleg nyolc taggal működünk és havonta egyszer találkozunk. Ilyenkor memóriajátékkal, társasjátékkal és az általam készített filatélia dominóval játszunk, földgömbön keressük meg a bélyegek származási helyét, az utóbbi időben pedig nagy lelkesedéssel készülünk egy filatelista vetélkedőre. A verseny Szombathelyen lesz májusban, ahol a gyerekek gyakorlati és elméleti tudását is tesztelik, ismerniük kell többek között a bélyeg történelmét és az ehhez kapcsolódó fogalmakat – nyújtott betekintést további céljaikba a szakkör vezetője.