Időutazás az ókori Egyiptomba

Köntös László gyűjteményigazgató a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott, mérföldkő ez a Pápai Református Gyűjtemények történetében, illetve a város kulturális életében egyaránt. - Ez a világviszonylatban is jelentős koporsó egy keresztyén gyűjtemény része. Két kultúra, két különböző világ találkozása. Ám összeköti őket az örök élet központi kérdése - fűzte hozzá.

Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője tevékenyen hozzájárult a Hori titkai című kiállítás létrejöttéhez, emellett a neves fővárosi intézmény ókori műtárgyakat is a gyűjtemény rendelkezésére bocsátott. - A Pápai Református Gyűjteményekben őrzött, fából készült, színpompásan festett ókori egyiptomi koporsó, valamint a benne fekvő, festett és aranyozott kartonázsmaszkkal, illetve jelenetpanelekkel díszített múmia története két fejezetre osztható: egy ókorira és egy modern korira - emelte ki Liptay Éva. Mint mondta, a 19. század utolsó harmadában jelentősen megnőtt Magyarországon az ókori Egyiptom iránti érdeklődés, és fellendült ez ebből a korból származó tárgyak gyűjtése is. - Több 19. század végi magyar gyűjtőt ismerünk, akik egyiptomi múmiát és vele együtt gyakran festett, múmia alakú koporsót vettek, majd ezt a hajdani alma materüknek adományozták - mutatott rá Liptay Éva.

Hozzátette, az ókori egyiptomi Akhmim temetőjéből származó koporsó, valamint a benne fekvő múmia is ilyen indíttatásbók került Markstein Károly ajándékaként 1884-ben a Református Főiskola régiségtárába. - A koporsó valamikor a Krisztus előtti 11-10. században készülhetett Akhmimban, ami Felső-Egyiptom egyik fontos ókori kereskedelmi, vallási és kulturális központja volt. Olyan ritka típus, amelyből csak néhányat ismerünk a világ gyűjteményeiben. A koporsó felirataiból tudjuk, hogy egy Hori nevű papot temettek el benne, aki az akhmimi templomban tisztelt Hórusz istent, Ízisz istennő fiát szolgálta. A koporsóban fekvő középkorú egyiptomi férfi múmiája azonban biztosan nem Horié, hiszen a rajta látható maszk és kartonázsdíszek sokkal későbbi időszakból származnak. Azt azonban nem tudjuk, hogy a későbbi múmiát az ókor folyamán helyezték-e a koporsóba, vagy a 19. század végén. Ekkoriban ugyanis számtalan olyan koporsó került a műkincskereskedőkhöz, melybe nem a hozzá tartozó múmiát fektették. A tudományos kutatás során rengeteg kérdésre választ kaptunk, azonban Hori titkai között van néhány olyan, amely valószínűleg örökre az is marad - jegyezte meg a Szépművészeti Múzeum munkatársa.

Az ókori kincseket immár egy gazdag, informatív installáció részeként tekinthették meg a látogatók a zsúfolásig megtelt kiállítóteremben, az érdeklődők pedig múzeumpedagógiai foglalkozásokon is részt vehetnek a továbbiakban.