Szabó Magda életéről és munkáiról

Kicsit ódivatúan hangzik, hogy egy könyvtárban egy magyartanárnő egy írónőről beszél, de nem volt sem konvencionális, még kevésbé unalmas Márkó Szidónia előadása a magyar irodalom nagyasszonyáról, aki kilencven gazdag esztendőt élt meg. Szabó Magda olyan, mint a rock and roll. Intenzív, radikális és lehengerlő - jellemezte Háy János író az 1917-ben született írónőt, aki 1935-ben érettségizett, s 2007-ben hunyt el. Végigélte a 20. századot, az első világháború befejezése előtt jött a világra, s élete minden mozzanata beköltözött regényeibe. Az Álarcosbál, a Születésnap, a Régimódi történet, s az Abigél a fiatalokat is Szabó Magdához csábította, igaz, a filmek rásegítettek a felfedezésére. Nem lektűröket vetett papírra, könnyen emészthető, s gyorsan feledhető műveket, mégis befogadható és átélhető históriákat, amelyek remekművekként emelkedtek az átlagból.

Szinte berobbant az irodalmi életbe a debreceni születésű költőnő, majd prózaíró - akkor a mai sztárok, politikusok, közéleti szereplők rangján tartották számon az írókat, költőket - első regényével, a Freskóval. 1949-ben a háború előttről még megmaradt legendás Baumgartenre jelölték, de a kommunista hatalom főkorifeusa, Révai József kultuszminiszter kihúzatta nevét a listáról.

Tíz évig hallgatott ezután Szabó Magda, hogy annál hangosabban szóljon ismételt megjelenése. Az őz, A disznótor, Pilátus, Ókút, s a többi regénye mind-mind letehetetlen, izgalmas, akár egy krimi, vagy love story. Izzó szerelmek, drámák, végzetes sorsbeteljesülések, lélekrajzok, családi szcénák füzére. Flaubert-hez, Prousthoz hasonlítják, népes az olvasótábora, díjakkal árasztják el, hívják külföldre, fordítják és fordítják. Az 1987-ben megjelent Az ajtóból Szabó István készített filmet.

Öltözködése, megjelenése nyomán divatikonnak számított, a kötelező szocialista (ál)puritanizmusban elegáns úrinőként ragyogott.

Szobotka Tiborral kötött házasságuk sem volt átlagos, szerelmük átsütött finom tartózkodásukon, akkoriban amúgy sem volt divat az ízléstelen kitárulkozás. Szövetségük a halálnál is erősebbnek bizonyult. A pártos politikától távol maradt, mindenki magáénak érezhette, értékrendje kikezdhetetlen. Kívánságára két urnában nyugszanak hamvai: kedves Debrecenjében, szülei sírjában, s Szobotka Tibor mellett, kedves Budapestjén.

Az ajtó Szeredás Emerencét Szabó Magda egyszemélyes birodalomnak titulálta - ez a különleges nőszemély létező személy volt, olvasmányos pszichológiai és szociológiai tanulmányba oltott karakter.

Márkó Szidónia tanárnő innen kölcsönözve előadásában egyszemélyes birodalomként jellemezte az író nagyasszonyt, akinek művei egyátalán nem porosodnak az idő múlásával sem.