A rendszerváltás óta kérdés, melyik tárcához tartozzon a turizmus

Az ország legnagyobb, immár 39. alkalommal megrendezett turisztikai seregszemléjén március 3-6. között a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 28 ország 399 kiállítója vett részt. A kiállítást ezúttal is gazdag szakmai program kísérte, amelynek egyik kiemelkedő eseménye volt a szombaton, hagyományteremtő szándékkal megrendezett Turisztikai csúcstalálkozó, amelyen a kkvhaz.hu szervezésében a szakma és az érdekképviseletek mintegy 60 szakembere vett részt. A fórum a szakma négy égetően aktuális témáját tűzte napirendre: a hazai turizmus versenyképességét, a szakember-ellátottságot, valamint a finanszírozás és a szabályozás kérdéseit.

Balról: Máthé Kinga (Magyar Turizmus Zrt.), Szebeni Zsolt (Turizmus Kft.) és Czinege Szilvia (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. )
Fotó: Bebes Mátyás

A szakemberek véleménye megoszlott arról, hogy érdemes-e akkor szakmai vitát folytatni a turizmus jövőjéről, amikor a kormány néhány napon belül dönt a turizmus irányító szervezetének átalakításáról. Különös tekintettel arra, hogy a szakmát erről nem kérdezték meg és még kormányzati körökben is ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el az átalakítás lényegéről. Végül is abban maradtak, hogy remélhető, a kormány figyelembe veszi a találkozón elhangzott véleményeket. - Meg vagyunk győződve arról, hogy a változtatások a jobbítást célozzák, a szakmának a döntés előtt kell segíteni és nem utána - hangsúlyozta Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója, a rendezvény moderátora. Mint kiderült, a versenyképességet sem egyformán értelmezik az ágazat képviselői. Volt, aki a régió országaihoz, mások a világszínvonalhoz, és volt, aki saját magunk képességeihez és lehetőségeinkhez mérné a hazai turizmust. Konszenzus született abban, hogy a versenyképesség nem a turisztikai termékek között (Prága vagy Budapest látképe stb.) nyilvánul meg, hanem a gazdasági szabályzórendszer, a finanszírozás, a jövedelmezőség, marketingképesség, az emberi tényezők és az ország minőségi paramétereinek összessége határozza meg. A szakma képviselői egyetértettek viszont abban, hogy kritikus méreteket öltött a fiatal szakemberek kivándorlása, ami elsősorban az alacsony hazai jövedelmekre vezethető vissza. Ez pedig a bérterhekre és az elvonások magas szintjére vezethető vissza.

- Hiába dönt évről évre vendégéjszakai és bevételi rekordokat a turisztikai ágazat, ha a jövedelmezősége nem javul, egyre kevesebb pénz marad a vállalkozásoknál. A szállodaipar, a vendéglátás, valamint az utazásszervezés olyan alacsony nettó üzemi eredményt produkál, ami lehetetlenné teszi a bérfejlesztést. Kizárja a külföldön munkát vállalók visszacsábítását, különösen, ha a fiatalok már családot alapítottak, beilleszkedtek. Az átlag 1000 euró/fő/hó többletpénzért választja a kinti munkát. A turisztikai ágazat azt kéri a kormányzattól, hogy az áfa csökkentésével és sok egyéb elvonás, apró adó felülvizsgálatával teremtsen lehetőséget a jövedelmezőség javulására.

- A rendszerváltás óta kérdés, hogy melyik tárcához tartozzon a turizmus-vendéglátás. A kormányzat korábbi és mai struktúrája sem tudja ideálisan integrálni a komplex ágazatot - állapították meg a tanácskozás résztvevői. Javaslatuk szerint az európai uniós úgynevezett small business act (minden törvényt kötelező a kicsik szemszögéből is áttekinteni) gyakorlatát kellene adaptálni a turizmusra, így biztosítva, hogy a törvényalkotás előtt az ágazat minden esetben mondhassa el a véleményét. A csúcstalálkozó ajánlása szerint, mivel a turizmus szektorokon átívelő ágazat, és a gazdaságban egyre nő a súlya (jelenleg a GDP 10 százalékát, de később akár a 15 százalékát hozza létre), célszerű lenne, ha a kormányzati integrációt megvalósító Miniszterelnökség irányítása alá kerülne és külön államtitkár képviselné az ágazatot.