Életmentés nap mint nap

Kürti József 1988-ban, érettségi után csatlakozott a mentőkhöz. Mint mondta, bő 27 évvel ezelőtt a véletlen sodorta erre a pályára, korábban még csak meg sem fordult a fejében, hogy ezt a hivatást választja. – Miután leérettségiztem a mezőgazdasági szakközépiskolában, sikertelenül felvételiztem a felsőoktatásba, így munkát kellett keresnem. Egy barátom jelezte, hogy megüresedett két állás a mentőkénél. Jelentkeztünk, felvettek, én pedig ott ragadtam – emlékezett vissza a kezdetekre a sokat látott mentő.

– Egészségügyi előképzettség nélkül kezdtem el a dolgozni a mentőszolgálatnál, rögtön bedobtak a „mély vízbe”. A második munkanapomon már egy halálos közúti balesethez kellett kivonulnom. Akkor még nem tudtam felfogni ennek a súlyát, de hamarosan szorongó érzés fogott el, amikor megcsörrent a riasztást jelző telefon: összeszorult a gyomrom, szúrt a mellkasom. Sok kolléga átment ezen, bennem is többször megfordult, hogy elhagyom a mentőszolgálatot. Aki ezt nem tudta feldolgozni magában, így is tett. Az azóta eltelt 27 esztendő alatt rengeteget változott a világ. Hatalmas változások történtek az orvostudományban, a betegellátás technikai feltételeiben, no meg a társadalomban. Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki előképzettség nélkül ül be a mentőautóba. Tizenöt évvel ezelőtt egy infarktus halállal végződött, ma pedig harmadnapra elhagyhatja a kórházat a beteg. Elképesztő változások ezek – fűzte hozzá.

Kürti József 27 éve dolgozik a mentőszolgálatnál. Szavai szerint szakmai képzettségüknek és rutinjuknak köszönhetően a mentők a sürgősségi betegellátás mesterei
Fotó: Polgár Tibor

Kürti József megjegyezte, sokan nagyon elcsodálkoznának, ha belepillanthatnának a mentők egy munkanapjába. – Sokszor mérhetetlen szegénységgel és gazdasággal, határtalan agresszióval és szerénységgel szembesülünk. Naponta találkozunk emberi tragédiákkal, halállal. Aki ezeket nem tudja feldolgozni magában, annak nincsen jövője a mentőszolgálatnál – hangsúlyozza. A Pápai Mentőállomás vezetőjétől megtudtuk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek legalább 40 százalékában a mentők feleslegesen vonulnak ki a riasztás helyszínére, ugyanis sokan egyfajta karitatív, ingyenes személyszállítást végező szervezetként tekintenek a mentőszolgálatra. – Az óriási szabadság és a nagy liberalizmus velejárója, hogy mindenki ismeri jogait és ezzel sokan vissza is élnek – fogalmazott Kürti József.

Szavai szerint szakmai képzettségüknek és rutinjuknak köszönhetően a mentők a sürgősségi betegellátás mesterei, elsődleges feladatuk a sérülés, az egészségromlás mérséklése, csillapítása, majd pedig a beteg minél előbb történő kórházba juttatása. A munkavégzésük során minden szabályozva van, például a riasztást követően nappal egy, míg éjjel két percen belül el kell hagyniuk a mentőállomást.

Kürti József boldog embernek tartja magát, szabadidejét szívesen tölti sportolással, biciklizéssel, utazással. Elmondása alapján az élet apró dolgainak is tud örülni, akár egy jó kávé mellett is képes teljesen kikapcsolni.