A mesekalap útra kelt - A jáki gyerekek az Aranyszőrű bárány című népmesével rukkoltak elő

A programot az általános iskola alsó tagozatán tanítóknak hirdették. Célja, hogy európai partnerségi projektet hozzanak létre intézményeik között, német nyelven. Jutka néni két német és olasz kolléganővel dolgozott közös projekten a három nap alatt. A címe: A mesekalap útra kel. A terv összeállt, következett a megvalósítás.

Novemberben bemutatkoztak egymásnak a tanítónők osztályai. Minden gyerek mondott magáról néhány mondatot német nyelven. Fotók is készültek a lurkókról. Ezt a kolléganők megosztották osztályaik között. Karácsonyra „mesés" csomagokat küldtek egymásnak a társaságok. A jáki gyerekek boldogan bontogatták az ajándékdobozokat, amelyek mindenféle földi jót rejtegettek. Az egyik német csomagban óriási méretű mesekép volt, amit a német gyerekek készítettek. Ez azóta a jákiak osztályát díszíti az előzőleg küldött fényképes bemutatkozó képeslapokkal együtt. 2016 januárjában aztán valóban útra kelt a varázslatosan szép mesekalap, amit egyik német kolléganő, Ute Zimmermann saját kezűleg készített el. Vele „repült" a nemzetek egy-egy kiválasztott népmeséje, amit a gyerekek előadtak saját nyelvükön és német nyelven is. Januárban Berlin, februárban Bolzano, márciusban Ják produkciója.

A jáki kisiskolások hosszas válogatás után az Aranyszőrű bárány című népmesével rukkoltak elő. Mindenkinek jutott szerep vérmérsékletének, egyéniségének megfelelően. A történetben a mindig szomorú, síró királykisasszonyt senki nem tudja megnevettetni. Pedig mutatványosok: bohócok, zsonglőrök, artisták, erőemelők próbálkoznak vele. A király kihirdeti, hogy annak adja lányát és fele királyságát, aki egyetlen gyermekét megnevetteti. A történet másik szála, a juhászlegény aranyszőrű bárányt legeltet. A kíváncsi népek meg akarják érinteni a nem mindennapi állatot. Aki megfogja, azonnal hozzá is ragad. Így jár a leány, a pap a botjával, az asszony a nagy sütőlapáttal, a huszár a paripájával, a szűcs és a csizmadia. Eljut a díszes kompánia a király városába. A juhászlegény elkezd furulyázni, hát láss csodát! táncra perdül a bárány, bárány mögött a lány, a pap, az asszony, a huszár, a szűcs és a csizmadia. Ropják a ritmusos zenére, ahogy a lábuk bírja. Meglátja ezt a király lánya. Elkezd kacagni. Kacag, csak kacag, alig bírja abbahagyni.

A zárókép az, hogy a király megkoronázza a juhászlegényt, s neki adja a lányát feleségül. A boldog pár táncra perdül, majd megérkeznek a gyönyörű udvarhölgyek is, akik szintén csodás táncba kezdenek. Hozzájuk csatlakozik a birodalom összes lakója.

Mindenki boldog. És ez a lényeg, sírásból nevetés, aggodalomból boldogság született.

A jáki gyerekek ezt a történetet „tették" a varázslatos mesekalapba, ami elröpíti hírüket három európai városba. Áprilisban várják Németországból, Osnabrückből a következő mesét!

A program keretében minden mesére kreatív válaszokat készítenek a gyerekek, pl.: rajz, képregény, bábok formájában.

Az igazgatónő úgy véli, nagyon hasznos ez a projekt és továbbra is szeretne aktívan tevékenykedni e területen. Az iskolát, a tanulókat, a pedagógusok szakmai fejlődését is gazdagítja ez az együttműködés.

Az alkotás öröme pedig minden kisgyereket lázba hoz, legyen az német, olasz vagy magyar csemete. Érzelmileg gazdagodnak, a közös munka, a próbák, a fellépések igazi közösségformáló erővel bírnak. S bízhatunk abban, hogy ezek a gyerekek a világra nyitott, elfogadó, együttműködésre képes európai felnőttekké válnak.

Weidinger Veronika