Csak pozitívan: mielőtt feladná a reggeli futást

Ha a fenti kérdésünkre a válasza igen, akkor bizonyára tudja, időnként mekkora mentális erőfeszítést igényel akár csak fél órát is eltölteni a futópadon. A titok a hozzáállásban rejlik. Legalábbis a Frontiers in Psychology folyóirat tanulmánya szerint.

A kutatás során focistákat, evezősportolókat és síelőket vizsgáltak. A résztvevőket amatőr és profi csoportokra osztották, ezután elemzéseket készítettek a pályafutásukról, arról, hogyan reagálnak a kihívásokra, mennyire elkötelezettek a sportáguk felé, valamint milyen viszonyt ápolnak környezetükkel. A felmérésben megállapították, a profi sportolók szerfelett elkötelezettek a mozgás iránt, legtöbbször elégedetlenek a teljesítményükkel és gyakran kerülnek összetűzésbe rokonaikkal, edzőjükkel.

Érettség, önkontroll, elköteleződés: a legfontosabb erények (Fotó: Shutterstock)

Az ingatag résztvevők ehhez képest nem elég kitartóak, könnyen elveszítik lelkesedésüket, motivációjukat. Érdekes továbbá, hogyan viszonyulnak az alanyok a sportsérülésekhez: a szakavatottak mindennek ellenére is képesek végigjátszani egy meccset, és nemcsak végigjátsszák, jobban teljesítenek, mint korábban. A gyengébben teljesítők ezzel szemben hajlamosak azonnal feladni a játékot. Megjegyzés: a megfigyelés során az atléták elé állított akadályok egyformák voltak, a különbség a problémák egyéni megközelítésében mutatkozott meg.

Legközelebb tehát mielőtt a könnyebbik utat választanánk és feladnánk, jusson eszünkbe: néha csupán a gondolataink megregulázása kell ahhoz, hogy jobb teljesítményre sarkalljuk magunkat. Még akkor is, ha éppenséggel nem az olimpiára készülünk.