A nyugdíjemelésről és az egészségügyről is szó volt az Országgyűlésben

LMP: Matolcsy Györgynek távoznia kell!

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy Matolcsy György személyesen vett részt az alapítványi juttatásokról szóló döntésekben. Kitért arra, hogy az MNB elnökének monetáris politikáját helyesnek tartják, ez vezetett oda, hogy a jegybank részére nyereség képződött. Ennek a nyereségnek tartalékul kellene szolgálnia, mert ezek a források hiányozni fognak, ha az antiinflációs időszaknak vége lesz - mutatott rá. Schiffer András szerint ugyanakkor a felelőtlen és törvénytelen költekezés a sikeres monetáris politika eredményeit teszi kockára. Felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is - mondta, és Matolcsy György távozását sürgette.

Tállai András államtitkár közölte: a kormány a jegybanknak utasítást nem adhat és az utasítást nem fogadhat el. Szerinte el kell ismerni, hogy a jegybank nyereséget termel, a devizatartalék nő, lényegében megszűnt az infláció. Az államtitkár kitért a növekedési hitelprogramra is, s szólt arról, hogy a jegybank nagy segítséget nyújtott a devizahitelek forintosításában is. Az alapítványok önálló jogi személyek, kuratóriummal, a gazdálkodási kérdések az ő felelősségi körükbe tartoznak.

KDNP a magyar-lengyel szolidaritásról

Latorcai János a magyar-lengyel szolidaritásról szólva felidézte Salamon Rácz Tamás alakját, aki akkor is képes volt szolidaritást vállalni a lengyel néppel, amikor az az életébe is kerülhetett volna. Méltatlanul elfelejtették Salamon Rácz Tamást, aki a II. világháború alatt lengyel menekültek beilleszkedését segítette, s hozzájárult ahhoz, hogy közel 60-70 ezer lengyel katona távozhasson a zöld határon át, és megkezdhesse a lengyel hadsereg újjászervezését.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára rámutatott: mindig is a lengyel volt az a nemzet, amelyik testvéri, baráti kapcsolatot alakított ki a magyarokkal. A magyar hazafiságnak mindig része volt és része lengyel a magyar-lengyel barátság - közölte. Az ígérte, hogy az európai színtéren a jövőben is kiállnak lengyel barátaik mellett, s beszámolt közös pesti srác emlékművek avatásának tervéről a két országban.

Jobbik: szociális katasztrófahelyzetet idézett elő a kormány

Z.Kárpát Dániel arról beszélt, hogy két hónap alatt 545 családot lakoltattak ki otthonából. Ez annyi, mint az előző évben összesen - mondta, hozzátéve: a kormány szociális katasztrófahelyzetet idézett elő. Ezeket a családokat nagyon nehéz lesz normális életvezetéshez juttatni - mutatott rá, kitérve arra is, hogy a jegybank alapítványai a hitelkárosultak pénzét költi. Ismét kártérítési alapot sürgetett, amelyből az érintetteket meg lehetne segíteni. Milyen paktumot kötöttek a bankszövetséggel és az EBRD-vel amiért nem hajlandóak tovább terhelni a bankokat? - kérdezte, majd a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását követelte.

Völner Pál államtitkár szerint az eszközkezelő 32 ezer családnak nyújtott segítséget. A kormány és a parlament olyan jogszabályi helyzetet teremtett, ami lehetővé teszi a segítségnyújtást - közölte. Kitért arra, hogy 2003 óta a kilakoltatási moratórium létezik a jogrendben, a kabinet 2010. augusztus 11-től biztosította, hogy devizahiteles lakóingatlan kiürítésére ne kerülhessen sor, ez azonban végtelenségig nem tartható fenn - mondta. 

MSZP: adják ki a maradék közérdekű adatot

Tóth Bertalan arról beszélt, hogy Matolcsy György elmúlt hetekben feltárt botránysorozata hasonlít A Wall street farkasa című amerikai film  történetéhez, azzal a különbséggel, hogy az adófizetők és a kirabolt devizahitelesek pénzét költik. Szerinte a jegybank elnöke a forint romlásával tudta előteremteni azt 266 milliárdos közpénzt amit sajátjukként költenek el. Úgy gondolták, ez elveszíti közpénz jellegét, és nem fog kiderülni, mire fordították, de tévedtek, lebuktak. Az egyik alapítvány esetében Matolcsy György és egy általa kinevezett kuratóriumi tag hozott döntést - jegyezte meg, s a maradék közérdekű adat kiadását követelte.

Tállai András a jegybank monetáris politikáját hasonlította össze, most és az előző elnök idején. Simor András elnöksége idején "csődbe ment az ország", fizetésképtelenné vált, az IMF-segítségét kellett hívni. Most elősegíti az államadósság csökkenését, s a jegybank gazdálkodása eredményes és nyereséges - mondta. 

Fidesz: illegitim a szocialisták aláírásgyűjtése

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonásáról a parlament döntött, a szocialisták aláírás gyűjtése okafogyottá vált. Emlékeztetett: népszavazásról szóló törvény meghatározza, hogy célhoz kötöttség szükséges, ez azonban megszűnt, ezért az aláírásgyűjtés illegitim, ennek alapján nem lehet kiírni népszavazást. A szocialisták kérdése szerint a ma még nemzeti ünnepeken járó szabadnap sem járna a dolgozóknak. Feltette a kérdést, ennek ellenére miért gyűjtik az aláírásokat? Amíg ezt nem hagyják abba, illetve amíg az Alkotmánybíróság nem mondja ki, nem lehet kiírni a népszavazást, addig nem tudnak hozzányúlni a kereskedelmi dolgozók helyzetének javítását célzó joganyaghoz sem. Jelezte: a kereskedelmi dolgozók 30 ezer aláírást adtak át a frakciónak helyzetük javítása érdekében. Ezt ősznél előbb nem tudják a ház elé terjeszteni - közölte.

Dömötör Csaba, államtitkár közölte: az MSZP pártpolitikai célokból, a politikai balhé kedvéért kezdeményezte a népszavazást. Ugyanakkor a kényszerbetelepítés elleni népszavazás minden magyart érint és sorsdöntő Európa szempontjából. A népszavazás kiírásához csak a Kúria döntésére van szükség, ez várhatóan kedden megszületik.

13:30 A nyugdíjemelés mértékéről, a krónikus ágyakról, a pótlékokról, az élelmiszerbiztonságról és az egészségügyről volt szó a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: kevés a jövőre tervezett nyugdíjemelés

Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, mire költené a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak juttatott 266 milliárd forintot. Véleménye szerint az MNB "bűnözők rezidenciája", ezeknek a pénzeknek a nagy részét el akarták lopni. Bírálta a jövőre tervezett 0,9 százalékos nyugdíjemelést, amely alapján a nyugdíjak egészét tekintve még ezer forintra sem jön ki a többlet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az MSZP azt a látszatot akarja kelteni, mintha kormányzati döntés lenne, hogy az MNB-nyereség milyen jóléti célra költhető. Ezek az összegek nem részei a költségvetésnek - folytatta -, így a kormánynak nincs lehetősége dönteni a 266 milliárd forintról.

Elmondta, a Fidesz-KDNP minden évben inflációt megegyezően, a vásárlóértéket növelve emelte a nyugdíjakat, illetve visszaadta azokat a pénzeket a nyugdíjasoknak, amit a szocialisták elvettek.

Jobbik: fizetős lesz a rendszer a kórházi krónikus ágyak kiszervezésével?

Rig Lajos (Jobbik) a kórházi krónikus ágyak egészségügyiből szociális ágazatba történő szervezéséről kérdezett. Szerinte a kormány nem kommunikál megfelelően az érintettekkel, pedig fontos lenne a szakmát megfelelően tájékoztatni, mert egy jól szabályozott kiszervezés még jól is jöhet.

Arról is kérdezett, hogy a kiszervezéssel fizetőssé válik-e a rendszer.

Rétvári Bence közlése szerint azért fognak neki most az átalakításnak, mert többletforrás van az egészségügyben és a szociális rendszerben is, így nincs rajtuk nyomás, hogy megtakarítás kell elérni.

Hozzátette: az átszervezéshez többletforrás kell a szociális rendszerben, de ezt nem úgy tervezik, hogy azt a betegektől szedik be. Aki most ingyenesen fekszik ilyen ágyon, neki továbbra is garantálni kell az ingyenességet - jelezte.

LMP: a MÁV miatt módosítanák a munka törvénykönyvét

Szél Bernadett (LMP) arról számolt be, hogy egy februári bírósági döntés szerint a MÁV-nak ötmilliárd forint túlórapótlékot kell kifizetnie 10 ezer munkavállalójának három évre visszamenőleg. Hozzátette: a munka törvénykönyve szerint, ha valaki készenléti jellegű munkakörben dolgozik és vasárnapra beosztják rendes munkarendre, akkor a szombati munkanapot rendkívüli munkavégzésként kell elszámolni és meg kell fizetni, de a MÁV nem fizetett túlórapótlékot.

Közölte: a MÁV egyéni megállapodásokat kínált a dolgozóknak jóval kisebb összeggel a nekik járónál, a kormány pedig módosítaná az Mt.-t, hogy ne kelljen pótlékot fizetni.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: az átalányjellegű egyéni megállapodásokat azért kezdeményezték, hogy ne kelljen minden érintett esetében három évre visszamenőleg felülvizsgálni a munkaidőadatokat. Cáfolta azt, hogy a felajánlott átalányösszeg kedvezőtlenebb a munkavállalóknak.

A Mt.-vel kapcsolatban azt mondta, az idézett rendelkezés 2012 óta létezik, és ellentétes a folyamatos munkavégzésű üzemek működésével, mert képtelenség úgy beosztani a dolgozókat, hogy az megfeleljen a racionális működésnek. 

Fidesz: milyen az élelmiszer-biztonság Magyarországon?

Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy ma Magyarországon az élelmiszerhamisítás a drogkereskedelem után a második legjelentősebb feketepiaci tevékenység, ezért a terület hatékony ellenőrzése kiemelten fontos. Azt kérdezte, milyen a magyarországi helyzet a hamisított élelmiszerek forgalmazása szempontjából.

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára felidézte, hogy Európában az elsők között, 2012-ben hozták létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. A Nébih 89 százalékos felderítési hatékonysággal dolgozik - mondta. Jelezte, a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a hamisított termékek online terjesztésére, eredethamisítások visszaszorítása érdekében pedig eredettérkép létrehozását tervezik például a méz esetében.

MSZP: béremelés kellene az egészségügyben.

Tukacs István (MSZP) vitatta, hogy a kormánynak nincs beleszólása, mire költi az MNB a 266 milliárd forintot, hiszen a jegybank százszázalékos tulajdonosa az állam.

Az ellenzéki képviselő szerint ebből a pénzből teljesíteni lehetne az egészségügyben dolgozók követeléseit, például azonnal 50 százalékos béremelés kellene.

Rétvári Bence azt kérdezte, hol volt ez az eltökéltség, amikor a szocialisták voltak kormányon és elvették az egészségügyi dolgozók 13. havi fizetését, több száz milliárd forintot vontak ki a terültről.

Beszélt a mostani kormány intézkedéseiről, az alapellátás megnövelt támogatásáról, az 500 milliárd forintnyi fejlesztésekről, a várólisták csökkentéséről, a rezidensprogramról.

Jobbik: a kormány segítsen a balatoni kempingek visszaszerzésében!

Kepli Lajos azt kérdezte, miért nem segít a kormány azon balatoni településeknek, amelyeknek küzdeniük kell a korábban a megyei önkormányzatok által "elmutyizott" kempingek visszaszerzéséért. A független vezetésű Balatonszemes vagy Badacsonytomaj hiába "kilincsel", míg Balatonfüred segítséget kap - mutatott rá.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: egyik említett önkormányzat sem nyújtott be programot arról, mit kívánnak kezdeni a kempingekkel. Ha ezt megtennék, hitelfelvétellel képesek lennének a kempingeket az idegenforgalom hasznára fordítani - mondta.