OGY - A szakképzés átalakításáról és a betelepítésről volt szó

LMP: Orbán Viktor kiszolgálja az oligarchák érdekeit

Ikotity István (LMP) szerint a szakképzés átalakítása azt jelzi, Orbán Viktor leszorított bérekkel és lebutított oktatással akarja kiszolgálni a multik, az oligarchák érekeit. A kormánypártok nem értik a 21. század működését, hiszen folyamatos tanulás, képzés nélkül senki sem lehet sikeres - mondta, a 1970-80-as évek modelljének visszahozataláról beszélve.

Bírálta, hogy a most megjelent kerettantervek visszaszorítják a közismereti tárgyakat, a kémiát, fizikát, biológiát és a földrajzot.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a gazdaság igényli a jól képzett szakembereket, és a gazdaság érdekét szolgálja a szakképzés átalakítása. A jól működő gazdaság megteremtésében nélkülözhetetlen szerepe van a jól képzett szakembereknek - érvelt, és közölte: minden lehetősége megvan a szakgimnáziumokba járóknak a továbbtanulásra, és a tervek szerint lesz egy, a természettudományos alapismereteket összefogó tantárgy.

MSZP: pártfinanszírozást folytatnak az MNB-alapítványok?

Tóth Bertalan (MSZP) az egyik jegybanki alapítvány kuratóriumi tagjának, Lentner Csabának a nyilatkozatára hívta fel a figyelmet. A közgazdász szerint a 2018-as fideszes választási győzelem azon fog múlni, hogy a Matolcsy-alapítványok sikeresen tudják-e a közgondolkodást megváltoztatni - mondta az ellenzéki politikus, majd azt firtatta: jól értette-e, hogy a devizahitelesek "elrabolt pénzéből" fizetik a Fidesz választási kampányát.

Megjegyezte, senki sem cáfolta Lentner Csaba nyilatkozatát, így ez azt jelenti, hogy "a Matolcsy-alapítványok a Fidesz pártalapítványai". Ez törvénytelen, felveti a tiltott pártfinanszírozás gyanúját - közölte.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára közölte, a törvények szerint az MNB független, a döntéseit a kormány nem befolyásolhatja; a jegybank beszámol az Országgyűlésnek, és nem alapfeladataival összefüggő gazdálkodását, illetve az alapítványok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Azt mondta, el kell olvasni Lentner Csaba nyilatkozatát, mivel "nem mondott az adott személy" olyat, amit idéztek tőle, "az adott média adta az illető szájába".

Hozzátette: Simor András volt jegybankelnök botránya össze nem hasonlítható az ellenzék által most "kavart politikai viharral", Simor ugyanis offshore cégekben tartotta a pénzét, illetve az által vezetett jegybank csődbe vitte az országot.

KDNP: Csíksomlyó a legnagyobb vallási és nemzeti találkozó

Harrach Péter (KDNP) a hétvégi csíksomlyói búcsúról emlékezett meg, felidézve annak történetét, majd rámutatott: ma már nem a küzdelmek, hanem az együttműködés korát éljük. Hozzátette: az eseményen nem csupán katolikusok, hanem más vallásúak is részt vettek, és Csíksomlyó már a magyarok legnagyobb méretű nemzeti találkozójává vált.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a mostani, illetve az öt évvel ezelőtti zarándoklati résztvevők között az különbség, hogy most már mindenkinek, így az ott élő székelyeknek is lehetősége van felvenni a magyar állampolgárságot.

Jobbik a jegybank tevékenységéről

Volner János (Jobbik) kritizálta a jegybanki működést a szocialista kormányok idején, de bírálta azt is,  ahogy a jegybank jelenlegi vezetése gazdálkodik a forrásokkal. Közpénz csak arra fordítható, amire az MNB-nek törvényes felhatalmazása van, ebbe a kastélyok vásárlása, borozók üzemeltetése nem tartozik bele - jelentette ki, közölve: jövő héten összehívja a gazdasági bizottság albizottságát, hogy a jegybanknál történteket alapos vizsgálat keretében tárják fel.

Tállai András kiemelte: míg Simor András elnöksége idején a jegybank veszteséges volt, 2013 után a gazdálkodás folyamatosan nyereséget termel, idén 50 milliárdot fizet be a költségvetés számára. Hozzátette, 2013 után született a növekedési hitelprogram, ami Európában is egyedülálló volt és mára több követője akad, eredményei láthatóak. Az államadósság - amelynek mértéke korábban elérte a GDP 80 százalékát - jelenleg csökken és 75 százalék alá sikerül vinni - sorolta az államtitkár, aki természetesnek nevezte, hogy a jegybank forrásai közpénznek számítanak.

Fidesz: valódi veszélyt jelent a kényszerbetelepítés

A fideszes Hörcsik Richárd szerint az Európai Bizottság kezdi elveszíteni a realitásérzékét, kapcsolatát az európai polgárokkal. A testület az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mögé bújva hozna előnyös helyzetbe régi tagországokat, hátrányba hozva több új tagállamot - mondta, utalva a kiküldött munkavállalókra vonatkozó magyar országgyűlési határozatra, ami szerinte hozzájárult ahhoz, hogy a brüsszeli adminisztrációt megállítsák.

Azt hangoztatta, hogy a kényszerbetelepítés valódi veszélyt jelent, és Brüsszelben csak a népszavazásból értenek. Olyan üzenetet kell küldeni, amit megértenek - jelentette ki Hörcsik Richárd.

Dömötör Csaba államtitkár azt mondta, Brüsszel minél hamarabb bevezetné a kényszerbetelepítés intézményét. Az unió példátlan, az alapelveivel is ellentétes zsarolási manőverbe kezdett a migránsokat be nem fogadók 78 milliós "bírságának" ötletével - mondta, hozzátéve: a baloldali pártok folyamatosan torpedózzák a népszavazást, de minden pártnak el kell döntenie, a korlátlan bevándorlás ellen vagy mellett van-e. A szocialisták ebben következetesek, bevándorláspárti álláspontot képviselnek - jegyezte meg, hangsúlyozva: a kormány nem enged a zsarolásnak, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar emberek döntsenek arról, kivel szeretnének együtt élni.

MSZP: milyen kórházi ellátást kapnak az idősek a jövőben?

Tukacs István (MSZP) azokra a tervekre kérdezett rá, amelyek szerint az idősek kórházi ellátása a szociális ellátórendszer részévé válna.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára szerint a szakápolási otthonok kialakítása évtizede fennálló kérdés, a kórházak egy része ugyanis most sem gyógyító funkcióval működik. Át kell tekinteni az átalakítás lehetséges módjait - közölte.

Jobbik: a kormány hogyan védi a kárpátaljai ukrán-magyar állampolgárokat?

A kárpátaljai kettős állampolgársággal rendelkező magyarok védelme érdekében szólalt fel Szávay István (Jobbik), rámutatva: Ukrajnában három napon belül elbocsátják azt az állami alkalmazottat, akiről kiderül, hogy kettős állampolgár. A képviselő egy magyar esetét is említette, és kijelentette: az eszközt a helyi magyarok megfélemlítésére is használják a hatóságok.

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, a kormány a kapcsolatok mélyítésével igyekszik fellépni a kárpátaljai magyarság védelmében, a kettős állampolgárokról pedig nem szolgáltat ki adatokat. Arra kérte a politikust: ügyüket segítse azzal, hogy nem a nyilvánosság előtt tárgyalja meg.

LMP: miért korlátozzák tovább a korlátozott tankönyvválasztást?

Ikotity István (LMP) arról beszélt: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) felülírta a pedagógusok tankönyvrendelését, tovább korlátozva ezzel a szabad tankönyvválasztást. A Klik olyan kiadványokat is ki akar szorítani, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben. Miért korlátozzák tovább a korlátozott tankönyvválasztást? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: idén már 700 ezer tanuló kap ingyenesen tankönyvet. A tankönyvrendelés ügyében azt mondta: aki az iskolai tankönyvellátásról szóló minisztériumi rendelet szerint rendelt könyvet, az úgy is kapja meg a kiadványt.

Fidesz: a Jobbik félelmet keltett a nyíregyháziakban

Petneházy Attila (Fidesz) kifejtette: a közelmúltban a Jobbik nyíregyházi politikusai arról beszéltek, hogy sugárveszély van a városi kórházban. Ezt rövid időn belül mind az intézmény, mind a szakhatóság cáfolta. Hogyan lehet kiküszöbölni, hogy pártemberek félelmet keltsenek? - kérdezte.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában megerősítette, hogy a hatóságok megállapították, nem volt sugárveszély Nyíregyházán. A Jobbik ne fogalmazzon meg valótlan vádakat! - szólított fel.

MSZP: mikor korrigálja a kormány a nyugdíjasok munkavégzésének tilalmára vonatkozó szabályt?

Korózs Lajos (MSZP) a korhatárt betöltött nyugdíjasok keresőtevékenységének tilalmával kapcsolatban emlékeztetett: egy közelmúltban lezajlott strasbourgi perben a bíróság - szerzett jog megsértése miatt - elmarasztalta a magyar kormányt. Mit tesz a kabinet a szabályozás korrigálása érdekében? - érdeklődött.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte: a strasbourgi döntés nem jogerős, a magyar kormány fellebbezett ellene.

Jobbik: mi titkolnivalója van a kormánynak az állami energetikai cégek szerződéseiben?

Kepli Lajos (Jobbik) a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat egyik passzusáról érdeklődött, amely szerint az állami energetikai cégek szerződéses adatai nem minősülnének közérdekűeknek. Mi titkolnivalója van a kormánynak az állami energetikai cégek szerződéseiben? - tette fel kérdését, jelezve, hogy a Jobbik még most, amíg lehet, közérdekű adatkikéréssel fordult az érintett vállalatokhoz a szerződéseik ügyében.

Aradszki András energiaügyi államtitkár az információszabadságról szóló törvényt idézve kifejtette: a jogszabály megenged bizonyos korlátozásokat, például az állami cégek esetében azokra az adatokra vonatkozóan, amelyek kiadása egyebek mellett központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetbiztonsági érdekeket sértene. Jelezte, hogy az adatkiadást elutasító döntések ellen lehet jogorvoslattal élni.

LMP: felelőtlenség az OEP átszervezése

Ikotity István (LMP) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tervezett, szerinte felelőtlen átszervezéséről kérdezte a kormányt.

Az Emmi parlamenti államtitkára, Rétvári Bence válaszában ismertette: az OEP funkcióinak egy része az államkincstárhoz, a többi pedig a kormányhivatalokhoz és a szakminisztériumhoz kerül. A részletek kidolgozása folyamatban van - közölte.

Fidesz: milyen fejlesztések történtek a mentőszolgálatnál?

Dunai Mónika (Fidesz) a magyarországi mentési rendszer fejlődésének történetét elevenítette fel, majd azt kérdezte, milyen fejlesztések történtek a mentőszolgálatnál.

A kérdésre ismét Rétvári Bence államtitkár felelt, az intézkedések között felsorolva mentőállomások építését, felújítását. Az elmúlt években 27 új mentőállomás épült, és több mint 400 mentőautót vettek - tájékoztatott.

MSZP: miért kell megszüntetni az OEP-et?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt firtatta, hogy mi szükség van az OEP megszüntetésére. Szerinte ezzel veszélybe sodorják a táppénz, a gyermeknevelési támogatások és a rokkantellátások rendszerét.

Rétvári Bence erre azt közölte: az egészségügyi alap forrása 27 százalékkal emelkedett a jelenlegi kormány ideje alatt.

Jobbik: a filmalap nem támogat a magyar történelmet bemutató alkotásokat

Dúró Dóra (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap nem támogatott a magyar történelem dicső korszakait bemutató filmeket. Ugye nem szándékosan szabotálja a filmalap a nemzeti tematikájú filmek gyártását? - kérdezte.

Az Emmi államtitkára válaszában megjegyezte: olyan film is kapott támogatást a filmalaptól, amely később Oscar-díjas lett.