Pocakos nép a magyar

European Obesity Day, azaz EOD a jeles nap hivatalos neve, a kezdeményezés célja pedig, hogy az emberek végre rájöjjenek, a túlsúly sokkal több, mint esztétikai probléma; jelentős egészségügyi és környezeti károkat okoz, ráadásul a gond évről évre nagyobb lesz.

Az elhízás veszélyezteti egészségünket, hiszen növeli a cukorbetegség kockázatát, valamint a magas vérnyomás és az ízületi megbetegedések valószínűségét.

Ha pedig ez nem lenne elég, élőhelyünket is veszélyezteti, a pazarló életmóddal egy időben az ökolábnyomunk is a többszörösére gyarapodik.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2015-ös tanulmányából az derült ki, hogy Európában évente négyszázezerrel több elhízott, és nyolcvanötezerrel több túlsúlyos gyermeket regisztrálnak, a kontinensen belül pedig továbbra is a magyarok a legkövérebbek. A világ túlsúlyos vagy elhízott embereinek számát a tavalyi évben 2,1 milliárd főre becsülték.

Ugyanezen szervezet 2015-ös tanulmányában olvasható, hogy a magyar felnőtt lakosság 65%-a túlsúlyos vagy elhízott volt 2014-ben.

Az OECD-n kívül a WHO szintén sokat foglalkozik a témával, az elhízásról szóló statisztikájukból például az derül ki, hogy amíg az elhízottak aránya az Európai Unió huszonhét tagállamában átlagosan 16,6 százalék, addig Magyarországon ez az arány 28,5 százalék, vagyis minden negyedik felnőtt túlsúlyosnak számít.

Az elmúlt húsz évben mintegy kétszeresére nőtt a feldolgozott, valamint állati eredetű élelmiszerek aránya. A helytelen táplálkozás, az emésztőrendszeri zavarok és a mozgásszegény életmód az elhízás leggyakoribb kiváltói, a súlyfelesleg kialakulásától pedig már csak egy lépésre van a kettes típusú cukorbetegség, az érrendszeri megbetegedések és a hormonális problémák kialakulása.

Az éghajlatváltozás mérséklésében jelentős szerepet kapnak az olyan egyértelműen energiatakarékos megoldások, mint a fűtéskorszerűsítés, vagy otthonaink szigetelése. Sok esetben azonban nem egyértelmű, hogy döntéseink hogyan is hatnak az éghajlatváltozásra. Ide tartozik többek között az élelmiszerek választásának kérdésköre–vélekedik Dr Szalay Tímea, a Csalán Egyesület elnöke.

Mert ki gondolná, hogy a hazánkban megtermelhető élelmiszerek helyett kilencven százalékban mégis a távoli országok élelmiszereit választjuk? A lencsét Kanadából, szőlőt, almát Olaszországból, a fokhagymát Kínából vásároljuk meg annak ellenére, hogy hazánk is bővelkedik ezen élelmiszerekben. Azzal, hogy távoli országok termékeit vásároljuk, megrendelői leszünk az áruszállításnak és az azzal járó hatalmas energiafelhasználásnak. Arról nem is beszélve, hogy pénzünkkel így nem a hazai termelőket, hanem a globális kereskedelmet támogatjuk, és az útjainkat elözönlő kamionáradat mennyi nehézséget okoz.

A klímaváltozás kapcsán meg kell említenünk a haszonállattartást,  a húsok és a tejtermékek előállítása ugyanis szintén hozzájárul a szénkibocsátáshoz: a marhahús például tizennégyszer jobban melegíti a klímát, mint a csirkehús. Ha nem mérsékeljük ezen élelmiszerek fogyasztását, 2050-ig hetvenhárom százalékkal nő a kibocsátás. Nem kell lemondanunk egyikről sem, már az is elég, ha a kevesebb több elvét követjük.