Több pénz kell a tervezésre - Életidegen szabályozást kifogásolnak a vasi mérnökök

A Vas Megyei Mérnöki Kamara elfogadhatatlannak tartja, hogy egy 2014-ben megjelent kormányrendelet szerint az EU-támogatással megvalósuló beruházásoknál az összes, előkészítésre fordítható költség a teljes projektköltség legfeljebb öt százalékát teheti ki. Ráadásul az öt százalék jelentős része az állami szervezetek hatósági és eljárási díjai, az állami (pl. földhivatali) adatok megvásárlásának költségei révén visszacsorog az államhoz. Ebbe az öt százalékba tartozik a tervezés finanszírozása is. Ezt a keretet általánosságban rendkívül alacsonynak tekintik, hiszen a műszaki beruházásoknál a tervezés nem egy technikai részlet, hanem a projekt „lelke”, amely nélkül nincs jó és gazdaságos kivitelezés sem.

Nádor István, a Vas Megyei Mérnöki Kamara elnöke elmondta: az előző uniós költségvetési ciklusban az előkészítési költség hat százalék volt, ami sokszor szintén kevésnek bizonyult, ahelyett azonban, hogy emelték volna ezt a keretet, még csökkentették is egy százalékkal. Nádor István hangsúlyozta: a nagyobb volumenű, többmilliárdos beruházásoknál természetesen elegendő az öt százalék, a gyakrabban előforduló, kisebb költségvetésű projekteknél azonban nagyon kevés az előkészítésre, tervezésre fordítható összeg.

Fotó: Németh Richárd

Budapestre írt levelében a megyei kamara elnöke konkrét, a vidékfejlesztés gerincét adó Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) jellemző példákra alapozva mutatta be a helyzet abszurditását. Számításaik szerint egy kisebb, 30 millió forint körüli fejlesztésnél könnyen megtörténhet, hogy az előkészítésre felhasználható 1,5 millió el is fogy az állami szervezetekhez befizetendő díjakra. Vagy például míg egy házépítés egyetlen telket érint, egy csapadékvíz-elvezető árok vagy út akár ötven helyrajzi számot is érinthet, jelentősen megnövelve az előkészítés költségeit. Már az engedélyezési, kivitelezési tervek sokszor meghaladják az engedélyezett keretet, és hol van akkor még a tervezés költsége? A kérdésre lehetne válasz, hogy a többit finanszírozza saját forrásból a beruházó. Igen ám, de ezek a beruházók a javarészt forráshiányos kistelepülési önkormányzatok, meg aztán nekik százszázalékos támogatást ígért a program.

Mindezek miatt az előkészítésre, így a mérnöki tervezésre fordítható költségeket ilyen alacsony szinten korlátozni, és a beruházás nagyságától függetlenné tenni a megyei kamara szerint életidegen. Úgy látják ez nemcsak a tervező mérnököket hozza lehetetlen helyzetbe, de a lehető legkevésbé szolgálja az európai uniós támogatások hatékony, minőségi, fenntartható fejlesztésekre történő felhasználását is. Ezért konkrét javaslatot juttattak el az országos mérnöki kamarához. Sokkal jobbnak tartanák a fejlesztések jellegétől és nagyságrendjétől függően sávosan meghatározni a projektekben elszámolható, a tervezést is tartalmazó előkészítési költségek arányát. Értelemszerűen kisebb beruházásnál magasabb, nagyobb beruházásnál alacsonyabb százalékban.

A vasi mérnökök aggályaival és álláspontjával a Magyar Mérnöki Kamara országos vezetése is egyetértett, ezért a témában illetékes Miniszterelnökséghez fordult, és a vasi kamara véleményére támaszkodva javaslatot tett a hatályos jogi szabályozás megváltoztatására. A vasi mérnökök várják a pozitív választ, a jogszabály mielőbbi változását.