Gazdaság

2016.06.06. 12:18

Építőmérnök munka, állás (x)

Az első mérnöki szakmának az építőmérnök tekinthető, hiszen kezdetben a mérnök a mai értelemben vett építőmérnök tevékenységét fedte le.

Míg régen a mérnök csak földméréssel, majd a tartószerkezetekkel és az infrastruktúrával foglalkozott, ma már sokrétű és ettől sokkal szerteágazóbb a feladatköre. Az ipari forradalom bekövetkezte után még jobban tágult a mérnök munka jelentése, hiszen megjelentek a gépészmérnökök és a vegyészmérnökök is, a 19. században az építészet inkább egy esztétikai irányt vett, és a következő században már a hozzá tartozó képzés is létrejött. A 20. század hozta el tehát azt a változást, amely a mérnök szakmákat pontosította, így az általános mérnök fogalomhoz egy jelző is párosult, így alakult ki tehát a mai formája szerint ismert építőmérnök szakma.

Az építőmérnök feladatai rendkívül összetettek, ennek alapján az építőmérnök munkák, munkakörök is szerteágazóak. Elsősorban azt kell leszögeznünk, hogy mi a különbség az építőmérnök és az építészmérnök között, hiszen ezt a két fogalmat még mindig nagyon sokan összekeverik. A legnagyobb különbség abban áll a két szakmát tekintve, hogy míg az építőmérnök feladata műszakibb, addig az építészmérnök feladata művészibb, tehát az építőmérnök az épületek szerkezetével és a műtárgyak méretezésével foglalkozik, az építész az esztétikára, a látványra és az összhatásra koncentrál. Ma Magyarországon az építőmérnök képzés négy fő szak szerint folyik: közlekedés szak, tartószerkezeti szak, vízépítő szak, földmérő szak. A fő szakokon belül is választható szakirányú képzések, amelyek a gyakorlat során alakulnak. A fő szakirányok egyébként a szerkezetépítő mérnök, aki a magas- és mélyépítési mérnöki létesítményeket és tartószerkezeteket tervezi, építi és karbantartja; az infrastruktúra- és környezetmérnök, aki az utakkal, vasutakkal és más közlekedési létesítményekkel foglalkozik, a településfejlesztés és a környezetvédelem is az ő feladatkörébe csoportosul; és a földmérő és térinformatikai mérnök, aki a földmérés mellett térinformatikával, fotogrammetriával, ingatlan-nyilvántartással és a területekhez tartozó értékbecsléssel is foglalkozik.

Építőmérnök képzés folyik természetesen Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett, Székesfehérváron és Baján.

Az építőmérnök munka kapcsán tudni kell, hogy az építőmérnök nem kizárólag a tervezéssel foglalkozik, feladatkörébe a kivitelezés és az építési módszerek, anyagok és minőségi szabványok meghatározása is tartozhat. Az építőmérnök képes  az építési munkákat irányítani, felügyelni és koordinálni a munkafolyamatokat, és a fenntartási és javítási munkálatokat is el kell tudnia végezni.

Az építőmérnök amellett, hogy tervez, méretez és kivitelez, fontos, hogy az elmélettel is foglalkozzon, hogy akár új építőmérnöki elméletetek, módszereket dolgozzon ki, fontos, hogy folyamatosan kutatásokat is végezzen. Az építőmérnök hidakkal, gátakkal, kikötőkkel, utakkal, repülőterekkel, vasutakkal, csatornákkal, vezetékekkel, hulladéktalanító- és áradásvédelmi rendszerekkel, ipari és egyéb nagyméretű épületekkel dolgozik: a megtervezett épületszerkezeteket statikailag ellenőrzi, tervezi, méretezi és akár a kivitelezést is végezheti, vizsgálja az anyagokat, minőség-ellenőrzést végez, a munkákat irányítja, különféle vezérlőrendszereket dolgoz ki, amelyek a hatékonyabb működést biztosítják. Az építőmérnök feladata, hogy a meglévő mélyépítési szerkezeteket karbantartsa, illetve ha szükséges, akkor a javításokat, vagy annak az irányítását elvégezze. Az építőmérnöknek az anyagokat is jól kell ismernie.

Az építőmérnök precíz és felelősségteljes, módszeres, jó csapatjátékos, és jó irányító, nyitott az új technológiák és új anyagok megismerése és felhasználása felé, kreatív, rugalmas, jó problémafelismerő és problémamegoldó képességekkel rendelkezik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!