„A legnagyobb öröm az volt, hogy őt tapsolta mindenki” – Kornél lett az év szurkolója Körmenden

A körmendi kosárlabdacsapat barátja és tisztelője, Jenei Ferenc alapította az Év szurkolója díjat. Egy gyönyörű üvegplakett és vásárlási utalvány jár a díjazottnak. Minden évben az utolsó hazai bajnoki meccsen adják át az elismerést, idén sem volt ez másként –illetve mégis.

Annyi volt a különbség, hogy nem a pályán, hanem a lelátón volt az átadó, ugyanis a díjazott egy mozgáskorlátozott fiú.

Fotó: Szendi Péter

– A bemutatás után, amikor a születésnaposokat szokta bemondani a Johnny, Németh Zsolt, akkor hallottuk, hogy az év szurkolóját fogja szólítani. Halálos nyugalommal figyeltünk... És akkor mondta a Johnny, hogy Monek Márk Kornél – mesélte Kornél édesanyja, Klaudia.

Óriási volt a meglepetés, a megilletődöttség. Kornél kerekesszékes, nem tudott a pályára menni, ezért felment hozzá Bebes István polgármester, ott adta át neki a gravírozott üveget.

– Kornélnak a legnagyobb öröm az volt, hogy őt tapsolta mindenki – mesélte Klaudia a "szentélyben". Közben Kornél pózolt a fényképezőgép előtt: piros-fekete ágytakarón, és a piros fotelben, egy óriási plakát alatt, ami őt és a körmendi kosárlabdacsapatot ábrázolja. Ez volt az egyik legutóbbi, a csapattal kapcsolatos ajándék, amivel bővült Kornél szobája.

Az édesanyja elárulta, hogy éppen a szentély miatt volt végre hajlandó külön szobába költözni a szüleitől a fiú. Ez mindent elárul a motivációról és annak jelentőségéről Kornél (és a családja) életében. A tanulásban is volt jó példa: egy kevésbé szimpatikus tanárnőről kiderült, hogy nagy kosárlabda-rajongó, a közös téma pedig feloldotta a köztük lévő feszültséget, könnyítette a közös munkát.

A most záruló kosárlabdaszezonban csak egy hazai meccset hagyott ki a fiú, amikor egy barátjuk születésnapi partiján voltak a lelátó helyett. Egyébként minden mérkőzésen ott volt és szurkolt.

– Hazajövünk, aztán hallgathatom, hogy fáj a hátam, fáj a vállam. Persze azt mondom, hogy nem kellett volna ennyit ugrálni – mesélte Klaudia, de Kornél azonnal közbeszólt: – Próbáld magad türtőztetni!

Hát igen, az igazi drukker a meccs hevében nem ér rá azzal foglalkozni, hogy meghúzza a kezét, amikor a sálat vagy a zászlót lengeti. Közben sorban előkerülnek az ereklyék, bár a sál „kakukktojás”. – Amikor elvittük, akkor kikapott a csapat. Egyszer az történt, hogy Kornélnál volt, vezetett az ellenfél, mondtuk neki, hogy tegye el, aztán nyert a Körmend – mesélte a varázserejű sálról az édesanya. Persze, ha nem is hoz szerencsét, fontos helye van Kornél szentélyében.

Ahogy a dedikált kosárlabdának is. Szívesen pózolt a sok kedvenc játékos szignójával. Egyébként az év szurkolójának soha nem az aktuális „sztárjátékos” a kedvence, hanem az, aki tényleg szimpatikus, emberileg. A szezonban Lakosa Zsolt volt a kedvenc – ennek is megvan a története.

– A szomszédban lakik Máté, ő törli a pályát a meccseken, és kosarazik is. Ő megismerkedett Zsoltival, aki itt a hétemeletesben lakik. Úgy alakult, hogy rendeztünk egy közös ebédet, aztán összeismerkedtünk – mesélte Kornél anyukája. Persze az is nagyon felemelő egy ekkora drukkernek, ha kezet fognak vele a játékosok, lepacsiznak, amikor a meccs előtt jönnek ki az öltözőből.

Ha Kornélon múlna, akkor az idegenbeli meccsekre is mindenhová elkísérné a csapatát, de ez több szempontból sem kivitelezhető. Például a szállás, az utazás miatt, nagyon megterhelő lenne a fiúnak, meg persze nem lenne olcsó mulatság. És akkor még az akadálymentes szurkolási lehetőségről nem is beszéltünk.

– A rajongás már rég megvolt, a tévés meccseket néztük, olyankor a zászlót, sálat ki kellett vinni a nappaliba, ami feldíszítettünk a meccshez. Aztán 2014 januárjában kapott a bátyáméktól egy bérletet, arra már átépítették a csarnokot, könnyebben el tudunk menni. A hirtelen zajok megijesztik, ahhoz hozzá kellett szokni. Kitapasztaltuk, az a fontos, hogy mögötte ne legyen senki – árulta el az év szurkolója anyukája.

Amikor csak lehet, azért „követik” a csapatot: Szombathelyre, Zalaegerszegre is. – És tavaly Fürstenfeld! – vetette közbe Kornél.

– Már most azon aggódik, hogy mi lesz két-három hónapon keresztül, amíg szünetel a bajnokság – mondta Klaudia. A technikai sportokat is szívesen követi a tévében, úgyhogy nyárra marad a Forma1. És napi programja Kornélnak, hogy a tévében visszanézi a meccseket. Ismeri is, ki milyen formában volt, hogyan folyt éppen a játék. A kedvenc meccs a Falco elleni nagy győzelem, és a Szolnok elleni meccs, ami karácsonykor volt.

Előkerült közben egy taktikai tábla (alapfelszerelés az év szurkolójánál!), Klaudia adta is a zöld filcet Kornél kezébe.

– Mit rajzoljak? – kérdezte a fiú, hogy mi mutatna jól a fényképen. Természetesen taktikai tanács a körmendi kosarasoknak – ez volt a válasz az édesanyjától. Lehet, hogy jól jöhet a bronzmeccsen. Aztán egy kis Forma1, és augusztusban ismét a körmendi csarnokban lesz dolga az év szurkolójának, hiszen kezdődik az alapozás, márpedig az edzések is fontosak!