Geodéziai pont, mérnöki kő

Mire intett ez, mit értsünk a mérnöki kő fogalma alatt, s mi annak a jelentősége? Erről cikkezet 1986-ban a Vas Népe. A sétáló, az utazó ember a mezőn, utak mentén, középületek mellett, hidak oldalába építve gyakran láthat különféle földmérési, geodéziai jeleket. Ezek a kataszteri, illetve már az ingatlan- nyilvántartási térkép készítésének alapjai. Ipari és mezőgazdasági létesítményeket ezek nélkül a geodéziai alappontok nélkül nem lehet rendeltetésszerűen megvalósítani. Gondoljunk csak arra, hogy például út-, vasútépítésekor mekkora fontossága van a geodéziai alappontoknak a terepfelvételezésnél. Ha nem ismernék a szakemberek ezeket az alappontokat és az azokat mutató jeleket, az utak, a vasutak, a házhelyek, más műszaki létesítmények olyan helyre is kerülhetnének, ahol lehetetlenné válna a működtetésük.

Újrafestik, karbantartják a geodéziai jelet Vát térségében 1986 júniusában Fotó: VN-archív

A meliorációnál is alapvető a magassági pontok ismerete, hiszen anélkül ellenkező irányban jelölhetnék ki a víz folyását. Tehát mindennapi életünk részbeni kellékei a mérnöki kövek, anélkül, hogy számontartanák a jelentőségüket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala a mezőgazdaság és az ipar egyre növekvő térképigényeinek kielégítésére új térképet készít. E térképek előállításának első és alapvető lépése a földmérési jelek elhelyezése, illetve azoknak nagy pontossággal történő bemérése. Az ideiglenes földmérési jelek (jelrudak, fából készült árbocok, gúlák) az alattuk vagy a közelükben levő végleges földmérési jelek (például háromszögelési kövek) bemérését, adatainak meghatározását segítik elő. A háromszögelési kövek rendeltetése – azon kívül, hogy új térképi felmérések kiinduló alapját képezik – az, hogy hosszú évtizedeken át lehetővé tegyék az időközben bekövetkező változásoknak a bemérését és a térképen való ábrázolását. Ez a munka lakossági érdeket is szolgál, azonkívül nemzetközi jelentősége is van. A – mondjuk – hatvan évvel ezelőtt létesített alappontok egy része elpusztult.

A II. világháború sem kímélte őket, s a nagyüzemi gazdálkodás kialakítása során sem mindenütt ismerték eléggé a jelentőségüket. Részben tehát az elpusztultak, a megrongálódottak helyett volt, van szükség új alappontok hálózatának kialakítására. Másrészt azért is, mert a régiek elég pontatlanok voltak, gyakran félméteres eltérés is volt elhelyezésük és a valódi alappontok helye között. Ma a centis, sőt a milliméteres pontosság a követelmény a teljes megbízhatóság miatt. Megyénkben a vízszintes alaphálózati pontokból már több mint ezret igen nagy pontossággal kijelöltek, s ez a munka folytatódik. De – ahogy mondani szokás – nem olcsó mulatság ez. Egy magassági alappont pótlása, újbóli meghatározása jóval több mint százezer forintba kerül, míg a vasbeton mérőtorony elkészítésére jó, ha elég az 1 millió forint. Ezért is, de leginkább a jelentőségük miatt – hiszen egy szakszerűen elhelyezett alappont birtokvitákat dönthet el – nagyon fontos kímélni őket. A védelmükben sokat tehetnek a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, ha külön is felhívják a traktorosok figyelmét az alappontokat rögzítő jelek kíméletére.

Egyházashetyén azokat jól látható karókkal jelölték meg, hogy a kombájnos is messziről lássa: ott vigyáznia kell. Egyházasrádócon a háromszögelési pontok környékét felkapálják, gyomtalanítják, és a betonból készült jeleket évente újrameszelik. Jól ismerik azok jelentőségét a nemesbődi, a söptei és még egy sor nagyüzemben. De nem egy helyen figyelmetlenek a gépek vezetői: kiszántják, elmozdítják helyükről a fontos jeleket, nem gondolva arra, mekkora kárt okoznak vele, s arra sem, hogy ezért az állami tulajdon rongálásáért büntetés jár. Egy idő óta a mezőőrök szolgálati szabályzata is előírja a geodéziai jelek, építmények őrzését, vigyázását, s meghibásodásukról a jelentési kötelezettséget is. Mindnyájunk érdeke, hogy azok épségben maradjanak, s hogy az új alappontok is rendeltetési helyeikre kerüljenek.