Hírek

2016.06.15. 19:05

Szúnyogok, kullancsok a színen

Miért szívnak vért a szúnyogok? Miért okoz bőrirritációt a csípésük? Milyen betegségeket terjeszthetnek a kullancsok? Ezen kérdések megválaszolásban Benedek Veronika biológus volt a segítségünkre.

Polgár Bettina

- A kullancsok és a szúnyogok az ízeltlábúak csoportjába tartoznak, de ezen belül meglehetősen távol állnak egymástól. A kullancsok a pókszabásúak közé tartozó atkák csoportját képviselik, gazdaszervezeteken élősködnek - magyarázta lapunknak nyilatkozva Benedek Veronika.

- A szúnyogok a rovarok közé tartozó kétszárnyúak csoportjában foglalnak helyet. Nem minden fajuk szív vért, illetve a vérszívó fajok esetében is jellemző, hogy a hímek kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak. A nőstények számára a vérszívás a sikeres peterakáshoz szükséges - tájékoztatott Benedek Veronika.

A szúnyogok a csípés során olyan anyagokat juttatnak a sebbe, amelyek megakadályozzák, hogy a vér megalvadjon szívás közben.

A biológus kifejtette, a szúnyogok a csípés során olyan anyagokat juttatnak a sebbe, amelyek megakadályozzák, hogy a vér megalvadjon szívás közben. - Az ember immunrendszere felismeri az ilyenkor bejuttatott idegen fehérjéket, majd olyan anyagokat termel és juttat a csípés helyére, amikkel ártalmatlanná tudja tenni ezeket. Ennek az immunválasznak az egyik fontos eleme a hisztamin termelődése. Az erek kitágulnak és áteresztőbbé válnak, így az idegen anyag ellen küzdő fehérvérsejtek megfelelő mennyiségben jutnak a csípés helyére, illetve ez okozza a bőr kipirosodását és megduzzadását is. A szúnyogok nálunk általában nem közvetítenek veszélyes kórokozókat, de a klímaváltozás hatására ez átalakulóban van - mutatott rá Benedek Veronika.

A szakember kiemelte, a kullancsokkal más a helyzet: csípésük nem feltétlenül jár ilyen látványos reakcióval. - Mivel a vérszívás napokig is elarthat, a kullancs fájdalomcsillapító anyagot juttat a csípés helyére. Mikor a kullancs megtelik vérrel, elengedi a gazdát, ám ekkor már a saját nyálával kevert vérből valamennyi visszajuthat annak szervezetébe. Ilyenkor áll fenn a kockázata, hogy a kullancs tápcsatornájában esetlegesen előforduló, egy korábbi vérszívásból származó kórokozók bekerüljenek a gazdaszervezetbe. Ez akkor is előfordulhat, ha a kullancsot még a vérszívás alatt megtaláljuk, de nem megfelelő módon távolítjuk el. Ha csípés történt, a fertőzés kockázata akkor a legkisebb, ha a kullancsot időben megtaláljuk és anélkül távolítjuk el, hogy testét összenyomnánk - hangsúlyozta a biológus.

Benedek Veronika aláhúzta, nem a kullancs csípése betegít meg, hanem egy korábbi vérszívás során esetlegesen a kullancs tápcsatornájába került kórokozó. - A kullancsok által terjesztett betegségek közül a legismertebb talán a Lyme-kór. A betegség ellen oltás nincs, azonban antibiotikummal kezelhető. Ha a csípés helye begyullad, gyűrű alakban bevörösödik, akkor mielőbb forduljunk orvoshoz! Szükség esetén szintén antibiotikummal kezelhető a TIBOLA (tick-borne lymphadenopathy) is. A kullancs által terjesztett betegségek közül megelőzésként védőoltás-sorozat a vírusos encephalitis ellen érhető el. Fontos még megemlíteni a nálunk egyelőre kizárólag kutyákat veszélyeztető babéziózist is, hiszen házi kedvenceinkre is figyelmet kell fordítanunk kullancsveszély szempontjából. Ha a csípést követő hétben a kutya kedvetlen lesz, belázasodik, feltétlenül vigyük állatorvoshoz! A babéziózis során a vizelet megsötétedik, e tünet jelentkezése után az állat kezelés nélkül napokon belül elpusztul - figyelmeztet a biológus.

- A kullancsok, illetve a szúnyogok feltűnése nálunk leginkább tavasztól őszig jellemző. Az enyhe telek azonban ezt - főként a kullancsok esetében - felülírhatják. A kullancsok ugyanis a kánikulai meleget és a kemény hideget nem bírják, de enyhe teleken aktívak lehetnek. A petéből való kikelés után több fejlődési stádiumon mennek keresztül, míg nyolclábú, szaporodóképes egyedekké válnak. Ezalatt többször kell vért szívniuk. A vérszívás nem csak emberből történhet, a gazdaállatok száma és faja a különböző kullancsfajoknál eltérő lehet. A nálunk előforduló szúnyogfajokra pedig általában az jellemző, hogy nőstényeik vizes területeken rakják le petéiket, a petékből kikelő lárvák még a vízben élnek és táplálkoznak, bár az oxigént a levegőből nyerik. Többszöri vedlés után bebábozódnak, bábállapotban nem táplálkoznak, de mozgásra képesek. Ha megriasztják őket, lesüllyednek a víz felszínéről. A bábból bújnak ki a kifejlett (hatlábú) rovarok. Többnyire valamelyik fejlődési alakban vészelik át a telet, de van olyan faj, amely télen is aktív lehet. Fejlődésük üteme a víz hőmérsékletétől is függ, így a kullancsokhoz hasonlóan a szúnyogok tömegességét is befolyásolja az időjárás - adott áttekintést Benedek Veronika.

Mint mondta, a szúnyog- és kullancscsípés megelőzése érdekében fontos a megfelelő ruházat, illetve a gyakori ellenőrzés.

Benedek Veronika szerint a szúnyogok nálunk nem közvetítenek veszélyes kórokozókat, de a klímaváltozás hatására ez átalakulóban van

- A szúnyog- és kullancsriasztókkal érdemes körültekintően bánni. Olyat válasszunk, amely nem káros sem a bőrünkre, sem a környezetünkre nézve. Ez utóbbihoz hozzátartozik az újrahasznosítható csomagolás is. Ennek természetesen csak akkor van értelme, ha a kiürült flakont aztán a szelektív gyűjtőbe helyezzük. Szúnyogok esetében vegyszeres irtás is lehetséges, de alkalmazása erős mérlegelést kíván, hiszen a szúnyogok az ökoszisztéma nélkülözhetetlen elemei, illetve az alkalmazott vegyszerek más élőlényekre is hatással lehetnek. Kullancsok esetében a vegyszeres irtás 2010 óta környezet- és humán-egészségvédelmi okokból kifolyólag az Európai Unióban tilos - zárta a szakember.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!