A Brexit és az autóipar

Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépése számos - nemcsak gazdasági - területen óriási változásokat fog hozni nemcsak Európa, hanem a világ más térségei számára is. Ugyanez igaz a világ egyik legnagyobb iparágára, a nemzetközi járműiparra is. Bár a kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, és még nem tudjuk, hogy a brit gazdaság milyen feltételrendszer mellett fog az EU-val együttműködni, pont ez a bizonytalanság az, ami már hónapok óta idegessé teszi a járműipari döntéshozókat és befektetőket.

Svéhlik Csaba Móron él Fotó: Archív

Nem akármilyen gazdasági erőről van ugyanis szó. Nagy-Britannia Európa negyedik legjelentősebb járműipari központja, a szektor termelési értéke egy teljes évi magyar GDP-nek megfelelő, közvetve és közvetlenül közel 800 ezer ember dolgozik az iparágban. Évente 1,5 millió gépjármű és mintegy 2,5 millió erőforrás készül brit gyárakban. A gyártási láncolatban még kétezer beszállító is helyet foglal. Az ország 1973-as belépése után számos autómárka választotta Nagy-Britanniát gyártóhelyéül, egyrészt a nagy belső piac, másrészt a kontinentális Európába való vámmentes export miatt.

Amikor egy ilyen gazdasági potenciállal bíró országban valami történik, az bizonytalanná teszi nemcsak a tervezett befektetéseket, hanem már a meglévő gyárak és fejlesztőközpontok működését és jövőjét is. Még nem tudni, hogy a britek kilépése dominóhatást indít-e el az EU-ban, de egészen biztos, hogy egy józan, kiszámítható gazdaságpolitikával rendelkező ország - a negatív hatások kiegyenlítéseként - sokat profitálhat mindebből. Ügyes gazdaságdiplomáciával és -politikával Magyarország is hasznára tudná fordítani a kétségkívül sokkhatást okozó, az EU történetének talán leggrandiózusabb fejleményét.