„A vallás nem elmélet” - Hóbor József kötetbe szerkesztette korábbi kutatásait

Mint a szerző jelzi, sokéves, majdnem két évtizedes kutatómunka eredményeként születtek meg azok a kéziratok, publikációk, amelyeket a bíborosi életmű iránti fokozott aktuális érdeklődés nyomán rendezett kötetbe. A könyv az Adalékok alcímet viseli, ami szerényen arra utal, a kutató nem törekedhetett a teljességre, ellenben bevilágított Mindszenty József hercegprímás életének abba a szegletébe, amely leginkább talán a zalai emberek számára jelent közelséget, egyben kapcsolódást.

Az Elvek, eszmék, egyház című könyv az 1919-1937 közti időszakot veszi górcső alá. A Pehm, majd a Mindszenty nevet viselő pap (1892-1975) által képviselt politikai-gondolati rány annak ellenére jelentősen határozta meg a város korabeli közéletét, arculatát, hogy ő maga többször tett olyan kijelentéseket, melyek szerint igyekezett volna távol tartani magát a konkrét politikai szerepvállalástó. Ám a vallása iránti mély elkötelezettség valamint a legitimizmusba vetett hite szinte folyamatosan állásfoglalásokra késztette. Úgy vélte, a népet politikailag is nevelni kényszerül mindenki, aki el akarja kerülni a szerinte történelmileg ártalmas ideológiák térnyerését. Ennek jegyében vette komolyan püspöke újságírásra buzdító körlevelét, ennek eredménye lett a Zala megyei Újság feldúsult politikai rovata. „A vallás nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, amely erkölcsöt irányít és ezzel együtt nemzetet, családot, egyént, igazságot, jogrendet, gazdaságot, szóval az egész életet." - ad magyarázatot a küldetéstudatos attitűdre az 1926-ban kelt, aláíratlan vezércikk, amely szerint szükséges a vallás viszont-beavatkozása a politikába.

Az 1915-ben felszentelt pap 1917-től volt a zalaegerszegi főgimnázium hittantanára, tagja a képviselőtestületnek és a hitelszövetkezet igazgatósági tagja. Az évek során, mint a kötethez mellékelt dokumentumokból kiderül, egyformán síkra szállt a baloldal, a liberalizmus, a német nácizmus és a nyilas elvek ellen.