Galéria cicáknak - Magasra tud mászni, és el is bújhat a macska

Alapvetően kétfajta macska van - ha a cicák jellemét nézzük, nem pedig pedigréjüket. Az egyik fajta a bújós, rejtőzködő. A másik pedig a felfelé törő cica. Igaz ez minden macskára: legyen az perzsamacska, vagy házi cirmos, lakásban vagy szabadban tartott állat. Ha csak az udvaron él az egerésző társunk, akkor kevésbé tudjuk tetten érni, hogy melyik jellemvonás a meghatározó, és nem is fontos, hiszen nem kell kiszolgálnunk az igényeit, megoldja ő maga. Ha bejárós a cicánk, akkor mutatkozik meg legkönnyebben a jelleme: amikor bekérezkedik, azonnal látszik, hogy a cipősszekrény mélyére vagy a könyvespolc tetejére kívánkozik. Ha pedig csak lakásban él, és nem jár ki a szabadba, akkor a mi életterünk az övé is, belakja a konyhát, a fürdőszobát, az ágyat, a mosógépet, a szennyeskosarat... - tényleg mindent. Abban az esetben, ha kicsi korától lakásban él, nehéz, illetve nehezebb behatárolni, hogy elrejtőző, vagy fára mászó jellem-e a cicus. Hiszen minden az övé, mindent kipróbál. És itt jön a gazdi (a kiszolgáló személyzet...) feladata és felelőssége.

Minél magasabb, annál jobb, de férjen el kényelmesen a macska. Lehetőség szerint a plafonhoz közel legyen a polcgaléria, hogy a „bújós" macskák is jól érezzék magukat, mint Büfi, a kandúr. Fotó: Bakos Ágnes

Akkor lesz kiegyensúlyozott a macska, ha megtalálja a megfelelő búvóhelyet - amennyiben igényli. S akkor lesz elégedett, ha magasra törő macskaként az övé lehet minden magaslat a lakásban. Ezért van szükség polcgalériára. Megkíméljük a szekrények tetejét, vagyis rendeltetésszerűen használhatjuk mi magunk, miközben a kedvencünk a saját polcán pihenhet: minél magasabban, közel a plafonhoz. Azt minden macskával élő tudja: nem az ember a főnök. Ha pedig nyugodt cicát akar, próbálja ki a galériát, megéri!