Legyen munkaruhás játék

Ifj. Kiss Szilárd szövetségi kapitány válogatottja néhány sikeres találkozó után máris továbbjutott a csoportjából. Az első mérkőzésen Üzbegisztán gárdáját 41-19-re vertük meg. Majd Angola következett. Ellenük 33-22-re győzött a magyar válogatott. Harmadszor pedig szerdán Montenegró együttesét is térdre kényszerítette a magyar csapat 26-21-re. Tehát mindez azt jelenti, hogy megvan a nyolcaddöntő.

György László, a Dunaújvárosi Kohász juniorjainak edzője évekre visszamenőleg is foglalkozott ezzel a korosztállyal, csak férfi vonalon, természetesen a világbajnokság előtt a szövetségi kapitány kikérte a Kohász szakvezetőjének véleményét.

- Ferenczy Fruzsinát már ismeri Kiss Szilárd, sajnos Kemény Dórára pedig sérülése miatt ebben az évben nem lehetett számítani. Különösen Gindeliről kérte ki a véleményemet a kapitány. Januárban még azt mondtam neki: várjunk még egy kicsit a beválogatással. Ám Panna olyan makacs, alázatos, szorgalmas munkát végzett, hogy arról örömmel tájékoztattam a válogatott vezetőjét. Gindeli Panna egyénileg is dolgozott, végzett többlet munkát, egyre inkább látszik rajta, hogy ő kézilabdázó akar lenni. Jó szellemű fiatal. Tudtam volna még a Kohászból jó szívvel két játékost ajánlani. De a válogatott kerete szerintem most nagyon jó. Tóth Gabi sérüléséből visszatérve húzó ember lehet a csapatban.

- Jó ezt hallani, bár a nehéz ellenfelek majd ezután következnek. De mit jelent egy fiatal játékosnak manapság a válogatott címeres meze?

- Korosztályukban a legmagasabb verseny számukra a junior világbajnokság. Az itteni szereplés, eredmény meghatározó lehet a további pályafutásukra. Önbizalmat is adhat a siker. Persze mindent a helyén kell kezelni. Volt már olyan, hogy serdülőben, ifiben, a juniorban végigjátszotta valaki a sorozatokat, és a végén nem tudott révbe jutni. Ez pedig bizony személyiségtől függ.

György László edző

- Milyen a magyar női kézilabdában a fiatal, a junior korosztály, amelyik rövid időn belül már a felnőtt csapat kapuján kopogtathat?

- Úgy látom: ha ifjúsági, junior korosztályban jók is vagyunk, amikor nagyot kellene lépni, akkor jön sokszor a megtorpanás. De most egy év után azt is tapasztaltam, hogy vannak nagyon ügyes, jó képességű fiatal játékosok. Ott lehetünk a világ élvonalában. Kérdés, mennyi lehetőséget kapnak majd a magyar bajnokságban. És mindig nagy kérdés: képesek-e fejlődni? Van-e erejük a rengeteg munkához? Tudniuk kell, hogy az edzések száma és minősége akármilyen optimális, mindaz édeskevés a sikerhez. Meg kell beszélni az edzővel, hogy mit, milyen hosszú ideig akar még pluszban dolgozni. Ha háromszázat dobott kapura, legközelebb dobjon az edzésen kívül négyszázat. Michael Jordan is azért lett világsztár, mert nem elégedett meg az edzésekkel, hihetetlen számban dobott még kosárra edzés után. Tehát verejték, fájdalom, akarat révén lehet valakiből remek kézilabdázó.

- Ma és szombaton a norvég és a dán válogatott következik...

- Partiban tudunk velük lenni. Jó mérkőzések lesznek. A magyar válogatott most nagyon egységes. Márpedig egységben az erő. Az északi stílust ismerjük: nagyon gyors lerohanások, indítások, a pontatlanságok könyörtelen kihasználása. De ezek az általános ismérvek legyenek ránk is jellemzőek, és mindenképpen legyen a csapatnak egy vezére. Felszabadultan kell ellenük kézilabdázni. Ne akarjunk mások lenni, játsszuk a saját játékunkat. Mi is nagyszerű kézilabda-nemzet vagyunk. Vannak nekünk is hagyományaink, van stílusunk. De nem simogatós, pacsizós, langyos, laza hozzáállás, hanem gumicsizmás, munkaruhás , kemény, akaratos játék legyen a mi jellemzőnk.