Felforgatná a zenei világot

A Liszt Ferenc-, Magyar Művészetért-, Prima- és március óta Kossuth-díjas zeneszerző kötődik a megyéhez, hiszen édesapja, a szintén Kossuth-díjas Csoóri Sándor író-költő Zámolyon született. A zenész ifjabb Csoóri Sándort - aki a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja - arról is kérdeztük: mit jelent számára a kis falu, illetve Fejér megye?

Mint elmondta: Zámolyon éltek a nagyszülei, Fehérváron pedig az anyai nagybátyja. Gyerekként sok időt töltött náluk nyaranta a budapesti gimnáziumi évekig, számos jó élménnyel gazdagodott.

Ifjabb Csoóri Sándor fehérvári estjén zenélt is. Itt éppen hegedűn játszott, ám ott volt nála a duda is, amely élete részévé vált

A zenélést furulyán kezdte, hiszen a hangszer akkoriban még kötelező volt az iskolájukban, ahol egy Kodály felügyelte ének-zene centrikus tanítás folyt. A gitárt már ő választotta, és a kottaismerethez, a zeneelmélethez jó volt ez a két hangszer. A duda a különleges hangzásával, a Muzsikás együttessel, a sorsszerűségével vált az élete részévé, mert fel kellett támasztani ezt az elfeledett hangszert. A Béres János alapította Óbudai Népzenei Iskolában 1977-ben beindulhatott a duda tanszak, és mára már a százhoz közelít a magyar dudán játszók száma - mesélte Csoóri Sándor, aki szintén tanított az említett iskolában. Nevéhez fűződik a hazai hangszeres népzenei mozgalom elindítása is, a népzenét még közvetlenül az adatközlőktől tanulhatta. Így fontos szerepet töltött be életében az erdélyi Szék település, amelyről így beszélt:

- A táncház-mozgalom a széki zenével indult, ahogy az én népzenéhez való kötődésem is. Még láthattam 1972-ben eredeti széki tánc-házat, mert az akkor ott élő volt, a ruhaviselettel, zenével, énekekkel együtt. A széki zene végigkísért, annyira, hogy manapság két fiammal együtt az Ádám István-emlékzenekarban őrizzük és hirdetjük ezt a varázslatos zenét.

A tanításról, a fiatalok népzene iránti kötődéséről s a népzenét népszerűsítő tévés vetélkedőkről így vélekedett ifjabb Csoóri:

- A tanítás azért nagyon fontos, mert az ember - úgy, ahogy a kertész a virágaiban - a tanítványaiban látja meg magát, azt, hogy mit is tud. Szeretem azt a zenei tapasztalatot átadni, amit már megértettem a muzsika lényegéből. A népzene teret nyerésének nagyon örülök, mert egy nép egészségéhez hozzátartozik a zenéje, éneke, tánca. Az egymás ellen való versenyeztetésnek azonban nem örülök, mert a gladiátorküzdelmeket idézik, és igazságtalanságok jelenhetnek meg. Jó lenne több magyar zene a rádióban és a tévében, s jó lenne - más országokhoz hasonlóan - erősíteni a saját muzsikánkat. Mára egyfajta munkahely-teremtő megélhetési forma lett népzenét játszani, és a beszűkült, intézményesített tanítási forma bemerevíti, sematikussá teszi a népzenéről való gondolkodást. A népzene szabad, és mint az a bizonyos nép, csak úgy tehet csuda dolgokat, ha komolyan veszi önmagát. Azaz, kellenek még olyan zenészek, akik a pénzkereset mellett elhivatottan élik meg népzenénk megmaradását ebben a globalizált gondolkodású világban - fogalmazott a zenész, aki jó ideje dolgozik egy különleges munkán.

Kutatásai révén arra jutott, hogy a zenének, úgy, mint az életnek, hetes alapú az egysége (az eddig használt nyolcas helyett). Az erről írt tankönyvét idén szeretné közzé adni, a mai kor technikai vívmányaival, hanggal és képpel illusztrálva. Célja, hogy minél többen megismerhessék ezt az elfeledett zeneszemléletet, a szakrális ősi ritmust, ami felforgathatja az egész zenei világot.