Jöttek, láttak és továbbléptek

Az előző év végén a Sárszentmiklós II csapata harcolta ki a megyei másodosztályú tagságot, míg a Nagyvenyim csapata, amely ősszel az első helyen zárt, nem tudott átlépni saját árnyékán, 2. lett. Az élet idén ismételte magát, kísértetiesen hasonló szituáció után énekelte ki a sajtot a venyimiek szájából a csoport újonca, az Iváncsa II-Beloiannisz együttese. Korántsem volt azonban ilyen egyszerű ennek az első helynek a megszerzése, hiszen a megyei I. osztály bajnokának tartalékgárdája csupán a 22. fordulóban állt az élre, a Nagyvenyim 8-3-as legyőzését követően. Ez a siker sorsdöntőnek bizonyult, hiszen az utolsó fordulóban a két csapat közötti három pont különbség az iváncsaiak javára billentette a mérleg nyelvét. Az őszi idény végén, tizenhárom forduló elteltével a tabella 3. helyén álltak. Már ekkor látszott azonban, hogy van spiritusz a csapatban, toronymagasan a legeredményesebbek voltak a tizenhárom csapatot számláló mezőnyben, 71 alkalommal találtak be, és ez nem egészen hatgólos meccsenkénti átlagnak felel meg. A folytatásban is megtartották jó szokásukat, és egy góllal megtoldva 143-szor vették be az ellenfelek hálóját. Többször figyelemre méltó, kétszámjegyű eredményt értek el, a Dégnek 17, majd 13, a Perkátának 15 gólt lőttek. A 3. helyezett Sárbogárddal karöltve ők kapták a legkevesebb gólt, 30-at. Csupán tíz pontot vesztettek, egyszer sem tudták őket legyőzni, öt döntetlent játszottak. A bajnokság gólkirályát is az Iváncsa II-Beloiannisz adta, Mágocs Norbert 39 góljával előkelő helyen végzett a megyei bajnokságok legjobb góllövői között. Rajta kívül a 20 gólos Fülöp Ferenc, és a 19 találatot elérő Tamon János lendített sokat a csapaton.

A boldog bajnok, az Iváncsa II-Beloiannisz gárdája, amely újoncként zsebelte be az aranyérmet az idei szezonban
Fotó: Kipru Melinda

A 2. lett a már korábban említett Nagyvenyim csapata, amely másodjára sem tudott élni a lehetőséggel. Bár a tavaszi szezont még az élen kezdték nem tudták megőrizni vezető pozíciójukat. Mindenesetre esélyeshez méltóan kezdték az idényt, az 1. fordulóban a Kisapostag 12-2-es legyőzésével. A folytatásban ugyan hatalmas meglepetésre hazai pályán vereséget szenvedtek a Dég csapatától (3-4), de utána a 4. fordulóban az élre álltak, és csak a 8. játéknapon adták ezt a helyet át a Cece csapatának. Egyrészt azért, mert ebben a fordulóban szabadnaposak voltak, másrészt, pedig a következő fordulóban az Iváncsa II-Beloiannisz gárdájával ikszeltek. A vezetést a 12. forduló hozta meg ismét számukra, a Sárszentágota ellen 12-0-ra győztek otthon, és így jobb gólkülönbségüknek köszönhetően megelőzték a Sárbogárdot. Magabiztos előnyt kovácsoltak, hat ponttal álltak iváncsai riválisuk előtt, de a 20. fordulóban a Sárbogárdtól kikaptak otthon, majd jött egy újabb meccs nélküli forduló, és már be is érte őket pontszámban a trónkövetelő újonccsapat. A 22. forduló rangadójára nem valószínű, hogy szívesen emlékeznek a venyimiek, mivel a hazai pályán 8-3-ra az Iváncsa II-Beloiannisz ellen elveszített a bajnoki címükbe került. Innentől már nem tudtak újítani, erejükből annyira tellett, hogy azért az ezüstérmet nem hagyták veszni. A csapat legeredményesebb játékosa a 23 gólos Szalai Norbert volt, aki tavaly 37 találatával a csoport gólkirálya lett.

A 3. helyet harcolta ki a Sárbogárd együttese, amely javított előző évi teljesítményén, mivel egy éve az ötödikek lettek. Más kérdés, hogy az őszi idény befejezésével, egy hellyel előrébb végeztek, és csak rosszabb gólkülönbségük miatt szorultak a képzeletbeli dobogó második helyére. Szinte teljesen megegyezett az őszi, illetve a tavaszi mérlegük, kilencszer győztek, két döntetlenjük volt, és egy-egy vereséget szenvedtek. Mindössze a Cece, és az Iváncsa II-Beloiannisz ellen kellett gratulálniuk ellenfelüknek a mérkőzés lefújása után, és az mindenképpen örvendetes lehet számukra, hogy legkevesebb vereséget ők szenvedték el - mivel az Iváncsa II-Beloiannisz nem kapott ki. A 17. fordulóban kiütéssel, 16-0-ra legyőzték a Perkátát, de ezen kívül is volt több, nagy gólkülönbségű sikerük. A góllövőlistán a második lett, csapatában pedig a legjobb góllövő lett Pásztor Dávid, aki 29-szer szomorította el a kapusokat.

Megismételte előző évi 4. helyezését a Cece csapata, bár annyiban ez az állítás nem igaz, hogy idén hárommal több pontot gyűjtöttek - bár két meccsel többet játszottak. Az őszi szezont is negyedikként fejezték be, annak ellenére, hogy volt olyan hétvége, amikor dobogón álltak. A bajnokság első fele jobban sikerült számukra, nyolc győzelem mellett egy döntetlen, és három vereség volt a mérlegük, míg tavasszal hatszor jöttek le győztesen a pályáról, ám két iksz, és négy vereség került be az értesítőjükbe. A Déget 10-0-ra, az Előszállást 8-0-ra győzték le, ám a záró őszi fordulóban, az Iváncsa II-Beloiannisz elleni 0-7-re nem lehetnek büszkék. A házi gólkirály Halasi Gábor lett, 14 góllal.

A Mezőszilas lett az 5., a csapat az előző évben még a másodosztályú Agárdi termál csoportban vitézkedett, de nem tudta megőrizni tagságát. Ősszel 22 pontot szereztek, tavasszal is közel azonos szezont futottak, mindössze egy ponttal kevesebbet gyűjtve. A Perkáta (6-1), és a Sárszentágota (5-1) ellen vágták ki igazán a rezet, de az Iváncsa II-Beloiannisz viszont kellemes edzőpartner szerepét osztotta ki számukra, előbb 8-1-re, majd 6-0-ra legyőzve őket. Kutasi István 12 gólja elég volt a házi gólkirályi cím bezsebeléséhez.

A Vajta gárdája sokat javult tavalyi szezon óta, akkor a 10. helyen zártak, most, pedig a 6. helyet csípték el. Magabiztosan vezetik a középmezőnyt, és teljesen kiegyenlített teljesítményt láttunk tőlük, hiszen 18-18 pontot szereztek mind az ősz, mind a tavasz folyamán. Kovács II Nándor 20-szor volt eredményes, ezzel holtversenyben a góllövőlista 4. helyét szerezte meg, és természetesen csapatában is talált be legtöbbször.

7. lett első harmadosztályú idényében a Mezőfalva II csapata. Az őszi szezont ugyan egy hellyel előrébb fejezték be, és ez a teljesítmény alapozta meg későbbi pozíciójukat. A tavaszt csalódásként élhették meg, és ezt nemcsak a szerzett pontok száma bizonyítja. Az őszi négy vereséggel szemben hétszer vonulhattak le pont nélkül, és négy meccsel kevesebbszer örülhettek. 75 gól lőttek, ami nem mondható kevésnek, bár a védelmük meglehetősen szellősnek bizonyult, 63-at kaptak. Rabíjász Dávid 18 találatot szerzett, ezzel nemcsak csapatában legjobb góllövője lett, hanem befért az összetettben a legjobb tíz közé.

Egy helyet előre lépett tavalyhoz képest az Előszállás csapat, a 8. hely egyben azt is jelentette, hogy jobban teljesítettek az őszhöz viszonyítva is. Lényegében annak köszönhették helyezésüket, hogy az őket követő csapatok ellen mind ősszel, mind tavasszal győzni tudtak, pontokat szereztek, bár ez alól kivételt jelent a Dég elleni 3-9. Bánóczki Ferenc góljai sokat segítettek tavasszal, az ősszel még az Alapot erősítő támadó 11-szer vette be az ellenfelek hálóját új csapatában, és összesen 18 góljának örülhetett, amellyel a 8. lett az éles lövészek versenyében.

A 9. lett Dég gárdája, egy helyet rontottak az előző évben elért eredményükön. Nem dicsekedhetnek a tavaszi produkciójukkal, hiszen tíz meccsen szenvedtek vereséget, és csupán egyszer sikerült győzniük. Egy biztos, gól gazdag meccsek övezték idényüket, egyszer 17-et, másodjára, pedig 13-at kaptak az Iváncsa II-Beloiannisztól, de a Cece tíz góljára sem tudtak válaszolni. 10 góljával Kiss Zsolt lőtte a legtöbb találatot.

Mindenképpen jó szezont futott a Sárszentágota csapata azok után, hogy tavaly az utolsó, 12. lett, most, pedig három csapatot megelőzve 10. lett. A tavaszuk sikerült valamivel jobban, bár 101 gólt kaptak, de a rangadókat hozni tudták. Tavalyhoz képest sokkal jobban használták ki a helyzeteiket, bizonyítja ezt, hogy 46 gólt lőttek, míg az előző évben csak 21-et. Ebben Szigetvári Csaba járt az élen, 9 gólja számára a házi gólkirályi címet jelentette.

A Kisapostag csapata, amely tavaly 6. volt idén alaposan beragadt, végül a 11. helyen zárt. A tavaszi idényük volt a jobb, az első tizenhárom játéknapon csupán két pontot szereztek - igaz a Dég ellen nem álltak ki. Berczeli Károly, és Czinkon Krisztián egyaránt 6-6 gólt szerzett, és ez elég volt számukra ahhoz, hogy kiemelkedjenek társaik közül.

Az Alap igencsak elrontotta a végére, annak ellenére, hogy az őszi szezon végén a 10. helyen álltak, a 12.-ek lettek. Hiába játszottak 4-4-et a későbbi bajnokkal, a folytatás már nem úgy sikerült, és tavasszal egyszer tudtak nyerni, a Dég ellen. Az Iváncsa II-Beloiannisz ellen mesternégyest elérő Major Máténak 13 gólja házi gólkirályi címet hozott.

Bár ebből az osztályból nem lehet kiesni, azért érdemes megjegyezni, hogy a tavaly egy hellyel jobban záró Perkáta a kapott gólok számában megdöntötte a Sárszentágota előző évi csúcsát, így 122 helyett már 130 találattal övék ez az idézőjeles dicsőség.

Tavasszal legalább kétszer győztek...