Jobban fogy a saját márka

A GfK évente készülő Kereskedelmi Márkák Analízisének legfrissebb adatai szerint a tavalyi évben - ötéves stagnálás után - enyhén, de emelkedett a kereskedelmi láncok saját márkáinak piaci részaránya. Ezeknek a márkáknak legfőbb bázisául a diszkontok, drogériák és a szupermarketek szolgálnak.

A saját márkák iránti kereslet kiemelkedő a fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint az állateledelek piacán, és egyedül a háztartás lakóhelye befolyásolja a kereskedelmi márkák vásárlását.

A saját márkás termékeket a szupermarketekben, diszkontokban, drogériákban keresik a vevők Fotó: Stockphoto

A kereskedelmi márkás termékek 2015-ben a napi fogyasztási cikkek forgalmának mintegy negyedét - 24 százalékot - adták. Ez az arány a 2014. évi forgalomhoz képest mindössze 1 százalékpontos változást jelez a 2011 óta tartó folyamatos stagnálást követően.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi csatornák szintjén fennálló több éves trend folytatódott 2015-ben: elsősorban a drogériákban és a diszkontokban tudott növekedni a kereskedelmi márkák piacrésze. Mindazonáltal a diszkont az a csatorna, amely a saját márkák legfőbb bázisa a drogériák és a szupermarketek mellett. A saját márkák a legnagyobb mérvű erősödést - három százalékpont - 2015-ben a drogériákban érték el.

A fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint állat-eledelek piacán igen jelentős a kereskedelmi márkák súlya, és egyre erősödnek a kényelmi élelmiszerek között is. Ezzel szemben a vegyi áru, valamint a nagy gyártói márkák által uralt kategóriák védettebbek a kereskedelmi márkákkal szemben.

Legnagyobb arányban a vatta, nedves tisztítókendő, kutyaeledel, sűrített tej és multipack jégkrém kategóriákban részesednek a kereskedelmi láncok saját márkái.

Az áztatószer és hajszínező kategóriákat viszont 100 százalékosan a gyártói márkák uralják.

A kutatás eredményei szerint 2015-ben minden háztartás legalább egyszer vásárolt kereskedelmi márkát, azonban az A és B márkához képest ritkábban: egy év alatt átlagosan 117 alkalommal, vásárlásonként átlagosan 1050 forint értékben.

A vásárló háztartások jellemzőit és körülményeit figyelembe véve egyetlen specifikus csoport sem kiemelhető a sajátmárkák iránti kereslete alapján. Másként fogalmazva az, hogy egy háztartás milyen jövedelemmel rendelkezik, mekkora a mérete, mely régióban él, nagycsaládos-e vagy sem, közömbös a kereskedelmi márkák fogyasztásában.

Egyedül a lakóhelyül szolgáló település mérete az, ahol különbség mutatkozik a kereskedelmi márkák vásárlásának intenzitásában: a falusi lakosság ugyanis kevésbé fér hozzá, kevésbé tud sajátmárkás termékekhez hozzájutni, mint a városi népesség.