Átdolgozzák, egyszerűsítik, lerövidítik a KRESZ-t, de nem kell újra vizsgáznunk

A jelenleg hatályban lévő KRESZ-ben negyven év alatt negyven módosítást eszközöltek a szakemberek. Most úgy tűnik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) végre napirendre tűzte a szabályozás teljes átdolgozását.

Az egyik internetes portál, a vezess.hu írta meg, hogy a szakemberek szeretnék letisztultabbá, egyszerűbbé és rövidebbé tenni a KRESZ-t. A fölösleges részeket kiveszik, a különböző, sebességkorlátozással kapcsolatos tábláknak egy részét kivonják a forgalomból. Ezzel párhuzamosan a sebességhatárok is változhatnak, például a teherautók tekintetében (az autópályákon 90 km/h-val is hajthatnak majd). A tájékoztató jelzőtáblákkal kapcsolatban is lehetnek változások, a tervek szerint a helyi önkormányzatoknak ebben a tekintetben nagyobb lesz a mozgásterük.

Az Új Csóri út városba vezető végén a két sáv egyre szűkül, itt a helyes magatartás az lenne, hogy a balról jövőket egyesével elengedik a jobb oldali sávban álló autósok. A cipzárelv használatával elkerülhető lenne a torlódás, de itt valamiért nem működik a módszer Fotó: Sebestyén Lilla

Az interneten tévesen az a pletyka is szárnyra kapott, hogy az új szabályok bevezetése egyben azt is jelenti, hogy az autóvezetőknek újra kell vizsgázniuk. Azonban ezt a híresztelést tegnap, a kora délelőtti órákban az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője megcáfolta.

Közleményükben leírták: valótlanul híresztelik, hogy az ORFK szóvivője 2014-ben arról nyilatkozott, hogy a KRESZ esetleges módosítását tanfolyam végzéséhez és újabb vizsgához kötné a jogalkotó. Ilyen nyilatkozatot az ORFK szóvivője 2014-ben, 2014 előtt és azóta sem tett.

A hír apropóján kérdeztünk meg hivatásos sofőröket és szakembereket: ők miképpen változtatnák meg a KRESZ-t, amennyiben rajtuk múlna.

Nyakas Imre taxisofőr szerint nem a KRESZ-szel van a baj, már ha a mindennapos közlekedésről és az arra vonatkozó szabályokról beszélünk.

- A gond az, hogy nem tudjuk értelmezni, alkalmazni a tanultakat: az autópályán a jobbra tarts elve lényegében nem létezik, a gyorsabbak a belső sávban haladnak, a lassabbak a külsőben. A bicikliseket sokan szabálytalanul - tíz centis távolságot hagyva a két jármű között - kerülgetik. Nincs kultúrája a vezetésnek, türelmetlenek az emberek. Ezen kellene változtatni - mondta el Imre, aki azt is hozzátette: az egyedüli, amit átültetne a gyakorlatból a szabályozásba is, az a cip- zárelv.

Lényege, ha két sáv egyre szűkül, a jobb oldali autók maguk elé engedik a mellettük lévőt a baloldali sávból. Ezzel a módszerrel megelőzhető egy nagyobb torlódás, dugó. A város bizonyos részein működik is az udvariassági alapokon nyugvó módszer - például a Horvát István utca és a Jancsár köz találkozásánál -, de az Új Csóri út városba vezető végén nem. Két sáv van, mégis a nagy többség
beáll a jobb oldaliba, a balról érkezőket pedig nem engedik be.

Varga József, az egyik fehérvári autósiskola ügyvezetője és gyakorlati oktatója szerint az is fontos lenne, hogy a gyalogosokat - különösen a zebrán való átkelést - érintő szabályokat is pontosítsák.

- Sok gyalogos viselkedik megtévesztően, olykor önhibáján kívül. Én azt javasolnám, hogy a járdáról való lelépéssel, a szemkontaktus felvételével kelljen jelezni: valóban át szeretnék kelni a zebrán. Feleslegesnek tartom ugyanakkor, hogy a bicikliseknél öt sebességhatárt is megszabnak. Egyrészt, mert a kerékpárosok nem tanulnak KRESZ-t, másrészt mert nem használnak sebességmérőt - magyarázza József, aki szerint kötelezni kellene a útkarbantartást, útfelújítást végző cégeket is arra, ha kiteszik a sebességkorlátozó táblát, azt oldják is fel egy másikkal, mert sokszor - ha szabályosan közlekedik az ember - még 3-4 kilométert kell 40 km/h-val haladnia, a következő útkereszteződésig, hogy felgyorsíthasson.

József szerint Fehérváron szintén problémát jelent, hogy a város minden be- és kivezető útját lelassították, és a körforgalmakat nem tudják használni az autósok.

- A körforgalomban is érvényes a jobbra tarts szabály, a kör szélén kell közlekedni. A balesetek általában abból adódnak, ha az emberek nem így tesznek - vélekedik az oktató.

József szerint egyébként a KRESZ valóban túlszabályzott, nem egységes, a fogalmak pedig olykor túl vannak bonyolítva, és néhol ellentmondásosak is a szabályok, illetve vannak olyan részei - így például a gépjármű forgalombahozatalára vonatkozó rész -, melyeket egy átlagos tanulónak meg sem kellene jegyeznie, egyszerűen teljesen felesleges.