Bulvár

2016.07.23. 16:30

Három dimenzióban a világ

A világ népességének túlnyomó többsége számára természetes az élmény: három dimenzióban (azaz 3D-ben) látni a világot. Ez a nulla állapot, amit a különféle helyzetekben (betegség, stratégiai tervezés vagy éppen egy speciális konzerválási folyamat) ugyanabban a három dimenzióban írunk le; szélesség, hosszúság, magasság.

Őrsi Ágnes

Számít a negyedik dimenzió, az idő is, hiszen nem mindegy, milyen időtávban valósulnak meg az illető változások. Pár éve a 3D egy szuper technológiát jelent; kifejlesztettek egy nyomtatót, amivel alkalmazásra kész pisztolyt, csipkét vagy éppen egy felvarrni való emberi fület lehet készíteni. Bevallom, meghatódtam, amikor az illető 3D-s nyomtató egyik termékét, egy templom makettjét vehettem kézbe abban a veszprémi iskolában, amelyben műemlékes építész szakembereket képeznek.

Belegondolni is elképesztő; vannak több száz éve készült, felújításra váró épületek, amelyek kivitelezési munkájában a kor legújabb vívmánya, a 3D-s nyomtató segít. Ez utóbbi esetben nem több évszázadról, hanem csak pár óráról van szó, hogy lássuk, mi a feladat? Építésznek lenni egyébként is küldetés, hivatás - sugallja felém Kőszegi Lajos, a Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanára.

A Föld nem bír el több át nem gondolt, pazarló, új épületet. A Föld a régi házakat szereti, amelyek tudomást vettek róla és a környezetről – ezért fontos helyreállítani a régi köveket  – mondja Kőszegi Lajos
Fotó: Penovác Károly

- Az első kérdés: Mit jelent építeni?

- Ha röviden válaszolunk rá: valamit az eredeti állapotában teljessé, éppé tenni. Jó esetben az aranymetszés, a szent négyzetszerkesztés szabályai szerint létrehozni valamit. A rómaiak találták ki, ez az úgynevezett európai feng-sui . Az összes katonai tábort, amely a Dunától, a Rajnától nyugatra lévő minden európai város alapja, magja, ilyen, mindet a szent négyzetszerkesztéssel hozták létre - mondja Lajos, miközben egy gyönyörű helyen, a Völgyikút ház mögötti parkban ülünk a tó melletti lépcsőn. Van egy másik fajta építés, amikor a Jóisten szabályai szerint valakik már felépítettek valamit, nekünk meg az a feladatunk, hogy megőrizzük, mert a Föld nem bír el több át nem gondolt, pazarló, új épületet.

A Föld a régi házakat szereti, amelyek tudomást vettek róla és a környezetről - ezért fontos helyreállítani a régi köveket, teszi hozzá, és visszadobja a faágat a vízbe, ahonnan zsemleszínű kutyája már hozza is azt vissza nagy örömmel. Csuromvizesek leszünk, amint megrázza magát, de ez egy nyári délelőtt, minden hamar megszárad.

Tehát a fentiek szellemében fogant a Táncsicsban a műemlékfenntartó technikusi képzés, amelynek sok-sok melléktermékén, például makettjén csodálkozhat a véletlenül arra tévedő.

- Húsz év van már mögöttünk. Az volt a célunk, hogy minden egyes diák egy templom, egy magyar helyi templom felmérésével, megrajzolásával, történetének felkutatásával ismerkedjen meg a műemlékvédelem teljességével. Mindehhez hozzátettük az épületdiagnosztikát, az épületkonzerválást és a makettkészítést. Egy ilyen szakdolgozat elkészítése egy év alatt komoly tanulmányokat, helyszíni kutatásokat kíván.

A gyakorlat az, hogy lézertávmérővel, szalaggal ketten mérik fel az adott épületet, tehát kitapasztalják az illető templom minden apró részletét, megismerik minden repedését. A helyszínen az úgynevezett manuálékban feldolgozzák, lerajzolják, amit megmértek, számítógépes programokkal véglegesítik, majd kartonlapokra rajzolják a homlokzatokat, és ezekből áll össze egy térbeni makett. Húsz év alatt odáig is eljutottunk, hogy a szakmában megjelent a 3D-s nyomtató, ami részletesen és szinte elevenen láttatja, hogy milyen legyen a megőrzendő épület. A jövő már látható technikájáról, eszközéről van szó, amely utolérhetetlen elevenséggel, a maga kézzelfogható valóságában hozza elénk a célt. Attól persze nem kell félni, hogy ettől kezdve a diákjaink életéből kiesik a makettkészítés öröme; egy ilyen eszköz iskolai elterjedéséhez kell egy évtized. Így maradunk a maketteknél, és örömmel mondhatom, húsz év alatt mintegy kétszáz technikust bocsátottunk útra, akik mintegy kétszáz templomot mértek fel. Mindezek dokumentációja az iskolánkban hozzáférhető.

- Kérdés az is, hogyan illeszkedik a műemlékvédelmi technikusi iskola a hazai építőipari és építészképzésbe? A válasz erre is régóta együtt van.

- A műemlék-helyreállítás szakemberképzésének legmagasabb szintje (szakmérnökök, művészettörténészek) százéves hagyományú és európai színvonalú Magyarországon, ám hiányzott a kézműves mesterek és a magas képzettségű mérnök közötti közvetítő, vagyis a technikus. Őket próbáltuk, próbáljuk iskolánkban kiképezni. A kikerült műemlékfenntartó technikusok töredéke tud a szakmában elhelyezkedni, ugyanakkor talán az is eredmény, hogy Budapesten, Győrben és Pécsett is megkezdődött ez a fajta szakképzés. Szerintem, amit a diákjaink kapnak itt, az építés teljességének és a régi mesterek keze nyomából áradó szépségnek életre szóló, életet támogató és megújító útravalója. Valahol talán megérzik, hogy mit jelent építeni. Valahogy úgy, ahogyan Scotus Erigena ezerötszáz éve mondta: A kő egyenlő a fénnyel .

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!