2016.07.24. 16:35
Mielőbb változtatni kellene - Havonta 134 millió forintot költünk kardiológiai kezelésekre
A lakosság a teljes egészségügyi kiadásokhoz évente 958 milliárd forinttal járul hozzá saját zsebből, ezen belül kardiológiai gyógykezelésekre több mint 134 millió forintot költ havonta. Naponta átlagosan 74 új szívbeteget regisztrálnak Magyarországon.
Kétbillió-nyolcszáztizenkétmilliárd forint Magyarország összlakosságának éves egészségügyi kiadása az Egészségügyi Világszervezet 2014-es statisztikái alapján. A fenti kiadásoknak csupán 66 százalékát fedezi az állam, a fennmaradó 958 milliárd forintot a lakosság téríti meg. A MediHelp becslése szerint a lakosság a hálapénzek összegét nem számítva havonta mintegy 134 millió 811 ezer forintot költ kardiológiai kezelésekre.
Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek minden második családot érintenek. Kardiológiai területen 2015-ben egymillió 529 ezer beteget jegyzett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ami 26 ezer fővel több az előző év adataihoz képest. A kardiológiai beavatkozások száma évente 4 millió 346 ezer volt, ami 30 ezerrel több az előző évhez képest. A kardiológiai járóbeteg-ellátás átlagos havi költsége összesen 396 millió 503 ezer forint volt az előző évben.
A szívbetegségek kialakulásának gyakorisága alapvetően nem változott hazánkban, a terápia tekintetében azonban óriási mértékű a javulás. A mentőszolgálat ma már perceken belül elszállítja a mellkasi fájdalomra panaszkodó beteget a legközelebbi szívcentrumba, ahol éjjel-nappal fogadják a sürgősségi eseteket. A szívbetegségek kialakulásánál számos egyéni, társadalmi és anyagi szempont is közrejátszik. Jelentős rizikófaktor a mértéktelen alkoholfogyasztás, még inkább a dohányzás. Az alkohol alapvetően rendkívül hasznos, jótékony hatását az egészségre azonban csak kismértékű fogyasztása esetén fejti ki. Magyarországon rendkívül magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás mértéke európai, de világviszonylatban is. A cigaretta az alkohollal együtt többszörös rizikófaktort jelent. Nagymértékben veszélyezteti az egészséget, emellett felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát - mondta el lapunknak Nyárádi Attila kardiológus.
Manapság a jóléti és fejlődő államokban, így Magyarországon is a napi energiaszükséglet többszörösét fogyasztjuk el permanensen, néha elképesztően nagy mennyiségben. Alapvetően a paleolit étrendhez közeli menüt kellene összeállítani és a finomított cukrokat ki kellene űzni az étrendünkből, hiszen azok hozzájárulnak az elhízáshoz és ezáltal a cukorbetegség kialakulásához. Gluténszegény és kevesebb szénhidrátot tartalmazó táplálkozásra lenne szükség az ezzel kapcsolatos panaszok csökkentéséhez, akár kiiktatásához és a későbbi bajok egyik alappillérének számító elhízás, ezáltal a cukor- és zsíranyagcsere-zavar, valamint a magas vérnyomás megelőzéséhez. Bár a húsételek túlzott fogyasztása a rák keletkezésére bizonyos szinten hatással lehet, a vegetáriánus étrend nem kielégítő. A húsételek fontos aminosavakat tartalmaznak, valamint B12 vitamint. Egyfajta arany középutat kell kijelölni, és mértékkel fogyasztani a húsokat - tudtuk meg a szakorvostól.
A kardiológus kihangsúlyozta, hogy a testsúlycsökkentést nagyon lassan kell véghezvinni, így a leadott felesleg később nem tér vissza. Gyors fogyás esetén a szervezetünk tudat alatti része elkezd védekezni, ezért szükséges a lassú testsúlyvesztés. Azt ajánlja a szakma, hogy mindemellett valamilyen természetes mozgást érdemes választani. Legalább naponta félórányi erőltetett sétára, hosszabb gyaloglásra lenne szükség. Mozoghatnak az infarktuson átesettek, a cukor- és magasvérnyomásos betegek is, sőt, a mozgásterápia a heveny koszorúér-eseményen átesett páciensek rehabilitációjának része is, azonban e betegek esetében tisztázni kell a szakemberrel, hogy mennyi lehet az optimális pulzusszámuk, meddig terhelhetik magukat. Ülőmunka esetén különösen fontos, hogy eleget mozogjunk, hangsúlyt kell azonban fektetni a bemelegítésre és a fokozatosságra.
A változásokhoz szükség lenne állami segítségre, hiszen az egészséges táplálkozás nem olcsó. Ehhez viszont megfelelő szintre kellene felhozni a lakosság pénzügyi helyzetét. Ha az emberek már nem érzik magukat egzisztenciálisan fenyegetettnek, az egészséges életmód egyre fontosabb lesz számukra. Ebből a szempontból is fontos azonban, hogy az egyén milyen rétegből kerül ki, milyen intellektuális közegben nevelkedik és milyen vidéken él, hiszen mások az egészségügyi mutatók az ország egyes területein, akár a főváros kerületei között is - nyilatkozta lapunknak Nyárádi Attila kardiológus.