Tárolni vagy eladni? - Jó hozamok, gyengébb minőség, nyomott árak

Jó hozamokkal fizettek a búzatáblák: a megyei átlagtermés az idén hektáronként 6,2 tonna lett.

A minőség azonban gyengébben alakult a vártnál: bár a megyének kedvezőek a termőhelyi adottságai, a gyakori csapadék, s az esetenként a nem megfelelő fajtaválasztás és agrotechnika miatt csak a betakarított termés mintegy 40 százaléka érte el a malmi minőséget, a többi takarmánybúzának minősül. Ennek nemcsak az időjárás - az aratás idején gyakori esőzések, hanem többnyire a nem megfelelő fajtaválasztás és agrotechnika is az oka - véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

Végeztek a búza aratásával Fejérben. Rövidebb idő alatt is befejezhették volna a munkát, ha nem zavarnak be a gyakori esők
Fotó: Borbély Béla

Kiss Norbert Ivó szerint a gazdák egy része a mennyiség bűvöletébe esve, bőtermő, külföldi fajtákat vetett, s bár azok gyakran valóban többet teremnek a hazai búzák egy részénél, a minőségük gyengébb azokénál. Sőt, ahhoz, hogy igazán ki lehessen használni a potenciális termőképességüket, nagyobb ráfordításra is szükség van. Ezt érdemes lesz figyelembe venni az őszi vetéseknél.

Nem sok örömre ad okot a gabonatermesztőknek a felvásárlási árak alakulása sem, nyomott árat, jelenleg tonnánként mintegy 33 ezer forintot kínálnak a takarmány, s 10 ezer forinttal többet a jó minőségű, malmi búzáért. Így a gazdáknak fel van adva a lecke: el kell dönteniük, mikor járnak jobban, ha az a biztos pénz, ami a zsebben van alapon már most eladják a termést, vagy a később esetleg emelkedő árakban bízva, betárolják.

Az aratás befejeződésével sem szünetel a munka a szántóföldeken, megyeszerte végzik a tarlók elmunkálását.

Az agrárkamara Fejér megyei elnökének információi szerint kedvező ütemben haladnak, s eddig a betakarított terület több mint 70 százalékán végeztek az utómunkálatokkal.