Csizmás kandúr - Újraolvasva még tanulságosabb e mese

Az unokáknak még írtam is egy-két mesét - de bevallom, hogy olyan tanulságos sztorit, mint amilyen a nemzedékek által olvasott-hallott Csizmás kandúr, még nem sikerült.

Aki netán nem olvasta volna, vagy nem emlékezne rá, annak röviden felelevenítem a tartalmát.

Meghal az öreg molnár, s három fia közül a legnagyobbra hagyja malmát, a középsőre a szamarát, a legkisebbre pedig a macskáját. A legkisebb fiú természetesen nagyon szomorú lesz, napokig csak lógatja az orrát. Nekem mi hasznom lehet ebből a szegény macskából?

Egy reggel azonban arra lett figyelmes, hogy a macska megszólalt. Ha szerzel nekem egy pár bőrkesztyűt, egy öltöny ruhát, egy pár csizmát, egy csinos kalapot és egy éles kardot, bebizonyítom, hogy hasznodra leszek, gazdám!

Mese gyermekeinknek: jól meggondoltuk mi ezt a történetet?

Bár a legény erősen kételkedett a macska szavaiban, mindent odaadott az állatnak, amit csak kért. A ravasz macska elindult az erdei úton.

Először is fogott két fogolymadarat az erdőn. Majd elment a király palotájához, megmutatta a foglyokat a palotaőrnek, s azt mondta, hogy a foglyokat gazdája, Karabás márki küldi a királynak. Be is jutott az uralkodó elé, s a király figyelmesen végighallgatta a küldöttet, majd elfogadta az alattvalói ajándékát, a hűség és odaadás jeléül.

Néhány hét múlva a kandúr látta, hogy a királyi hintó a gazdája háza közelében halad el. Beszaladt a legkisebb fiúhoz, s rávette, hogy vetkőzzön le és ugorjon bele a hideg folyóba. Amint a királyi hintó odaért, segítségért kezdett kiabálni, mondván, hogy egy rablóbanda megtámadta a fiatal Karabás márkit, mindenét, még drága ruháját is elrabolták, majd a folyóba lökték, hogy megöljék. A király megparancsolta, hogy a márkit (?) méltón öltöztessék fel s ültessék a királyi hintóba. Eközben a kandúr a közelben arató parasztokhoz ment, és kardjával fenyegetőzve arra kényszerítette őket, üdvözöljék a királyt, majd mondják neki azt, hogy a gazdag Karabás márki földjén aratják a búzát.

Így is történt. Közben a hintóban a királykisasszony első pillantásra beleszeretett a fiúba, akit Karabás márki -nak hitt.

Már csak egy, a márkihoz méltó kastélyra volt szükség. A Csizmás kandúr elhatározta, hogy megszerzi a félelmetes emberevő óriás palotáját. Megkérte, hogy változzon az óriás változzon egérré - majd megette. Szolgáit megkérte, hogy ezután Karabás márkit szolgálják. Néhány héttel később vendégül látták a kastélyben a királyt és leányát, a márki megkérte a királylány kezét, rögtön kitűzték az esküvő napját, s hamarosan egybekeltek.

Így történt, hogy a Csizmás kandúr ravaszságának, állhatatosságának és hűségének köszönhetően a szegény molnárlegény egy fényes kastély ura lett. Feleségül vette a király lányát, és mindhárman boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Hm... Biztos, hogy csak ravaszság, állhatatosság és hűség áll e sikertörténet mögött? Nem volt ebben jó adag hazugság, csalás, megtévesztés, erőszak? Jól meggondoltuk mi, felnőttek, milyen mesékkel traktáljuk gyerekeinket?

A Csizmás kandúr a középkorból származik, több nemzet kedvelt meséje. Ez a változat 2008-ban jelent meg nálunk, egy spanyol kiadó könyvének átvételével.