Sertés ágazati csúcstalálkozó - Összefogás és további áfacsökkentés

A terméktanács elnöke összefogást sürgetett az ágazat szereplői között, közös fellépésre van szükség a tisztességtelen forgalmazók, az engedély nélküli üzemek és a feketevágások ellen. A sertéshús a magyar gasztronómiai kultúra része, a magyar konyha alapvető alapanyaga, a sertésből készült szalámik, kolbászok a népünkre jellemző ételek. Ezek előállítása csak akkor gazdaságos, ha egyenlőek a versenyfeltételek. Az elnök szerint kevés az ágazatot támogató állami és EU-s pályázat, emiatt nem tudják a magyar cégek felvenni a versenyt a külföldiekkel. A fogyasztók ugyanakkor igénylik a termékválaszték bővítését, a konyhakész termékek minél nagyobb arányú bevezetését. A magyar sertéságazat széttagolt, Európai mércével mérve, sem az élőállat termelésben, sem a feldolgozásban nem igazán beszélhetünk nagyvállalatokról. Az integráció hiánya is rányomja bélyegét az ágazatra. Horváth István miniszteri biztos a rendezvényen a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeként szólalt fel. Véleménye szerint az uniós piac megnyitása nem kedvezett a haza kisvállalkozásoknak, a magyar húsipart letarolták a külföldiek - fogalmazott. Világos, hogy a koncentrált nagy feldolgozók, vágóhidak olcsóbban dolgoznak, mint a kicsik, Európában számos ilyen hatalmas fejlesztés valósult meg, miközben mi lemaradtunk - mondta. Koncentrálni kell a nagy vágóhidakat, stratégiát kell alkotni és közös ágazati akarattal végrehajtani - jelezte. Az is lényeges tapasztalat, hogy nem kell minden cégnek mindenféle terméket gyártani, érdemesebb csak arra összpontosítani, amiben kiemelkedően jót tud előállítani. Horváth István szerint megoldás lenne, ha a kis- és közepes vállalkozások szövetkezetbe tömörülnének, és így jelenjenek meg a piacon. Emellett kormányzati támogatás, integráció vezetne a sikerhez. Az állami támogatáshoz azonban szükség van önerőre és fejlesztési potenciálra - ezt sok hazai kisvállalkozás nem tudja vállalni.

A sertéságazat a visszaélések elkerülése miatt az áfacsökkentés „kiterjesztését" szeretné elérni Fotó: FMH-archív

Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci főosztályvezetője hozzátette: léteznek jó kezdeményezések, bár az európai agrárpolitika szűk mozgásteret ad. Támogatják a szövetkezést, a termelői csoportokat, a tapasztalataik szerint ezek nagy része azonban csak addig létezik, amíg kapják a támogatásokat. Ám olyan is van, amely nem a támogatásokért alakult, hanem azért, mert felismerte az előnyöket.

A sertéságazat fellendítése érdekében 2012-ben sertés-stratégiát hirdetett meg a kormányzat. Ebben mennyiségi növekedést, az állomány megkétszerezését fogalmazták meg. A cél érdekében az élőállat és félsertés áfakulcsát 5 százalékra mérsékelték, mivel ebben az ágazatban volt a legnagyobb a feketegazdaság részaránya - egyes becslések szerint 50 százalékot is elérte. Az áfa-csökkentést követően a feketegazdaság súlypontja áttevődött a vágásra, a húsforgalmazásra. A 2016. évi újabb 5 százalékos intézkedés már eljutott a fogyasztóig, nőtt a forgalom és a sertéshús ára felvette a versenyt az olcsó importtal. A tanácskozás résztvevői üdvözölték, hogy a szaktárca ezzel párhuzamosan meghirdette a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazását, amelynek bevezetése, népszerűsítése növelné a sertéshús-fogyasztást.

Márton István, a VHT alelnöke a csúcstalálkozón a szakemberhiányra hívta fel a figyelmet: a hentes ma hiányszakma Magyarországon. A csúcstalálkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a fiatalok számára akkor lenne vonzó, ha megfelelő jövedelmet is biztosítana. Ehhez azonban a foglalkoztatás állami terheinek csökkentésre lenne szükség, amelynek lehetőségeit a kormányzat jelenleg vizsgálja.

A világ sertéshús termelésének 51 százalékát Kína állítja elő, messze megelőzve a második helyen álló, 20 százalékos részesedéssel rendelkező Európai Uniót. A legnagyobb sertéshúst fogyasztó régió is egyértelműen Ázsia, ezen belül Kína, amely azonban világelső termelése ellenére importra szorul. Az EU legnagyobb sertéshús termelő és feldolgozó országai: Dánia, Németország, Spanyolország, Hollandia, Lengyelország és Franciaország. Hazánk az EU-n belül jelenleg mindössze 2 százalékot képvisel.