2016.09.07. 14:05
Új életre kelnek az ősi fejfák
Zalaegerszeg - Szombaton 11 órakor zárókiállításon tekinthetik meg az érdeklődők a legújabban elkészült fa sírjeleket, amelyekből később emlékpark készül.
Javában dolgozik ugyanis Gébárton az országos fafaragó tábor, amelynek húsz tagja a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjel Emlékpark létrehozásán fáradozik. Idén már harmadik alkalommal gyűltek össze az ország szinte minden szegletéből a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Gébárti Kézművesek Háza hívására, hogy részt vegyenek az unikális feladatban. A Magyar Művészeti Akadémia által támogatott tábor egyik vezetője Bereczky Csaba, Király Zsiga-díjas fafaragó.
- A főként evangélikus és református sírjeleket felvonultató park teljesen egyedi értéke lehet Zalaegerszegnek, hiszen sehol nem állítottak még hasonlót - festi elénk a jövőt a Népművészet Mestere. - Elképzeléseink szerint a történelmi Magyarországot leképező kertben kapnának helyet a fejfák, a tájegységeknek megfelelően elhelyezve, sétautakkal összekötve. A Kézművesek Háza melletti ligetben tehát az egész magyar nyelvterület temetői kultúrájáról képet kaphatna a látogató. A korábbi években a Dunántúl hagyományos fejfakultúráját dolgoztuk fel, ebben a táborban Pest megye, a Duna-Tisza köze és Bácska ad témát, az elkövetkező két nyáron pedig Erdély és a Felvidék lesz soron. Nem zárjuk ki a katolikus sírjeleket sem, idén például egy gombos lóherevégű kettőskereszt készül. Szépen gyarapodik az anyag, az első két évben mintegy 30 rekonstrukció készült el, idén 15-16-tal számolunk.
Skáfár József, Gueth Lajos és Szép-Miklós Bertalan egy 1847-ből származó uszódi sírjelet rekonstruál
A végeredményből jövő augusztusban, a Budai Várban, a Mesterségek Ünnepén már ízelítőt kaphat a nagyközönség. A reformáció jövőre esedékes 500 éves jubileuma alkalmából ugyanis meghívást kaptak a programokat koordináló emlékbizottságtól, hogy mutassanak be válogatást az elkészült sírjelekből.
Az udvaron elmélyült munkában találjuk a faragókat, többségük visszatérő szakember. Első alkalommal érkezett azonban Nádudvarról Győri Balázs, aki egy egykori és jelenlegi tanítványát is magával hozta. Nagy örömmel fogadták őket, hiszen a tábor egyik fontos törekvése a fiatalok bevonása, a mester-tanítvány kapcsolat ápolása.
Győri Balázs, a nádudvari népi kézműves szakiskola fiatal tanára első alkalommal kapcsolódott be a munkába
- A tavalyi Mesterségek Ünnepén szólítottak meg a zalaiak a részvétel lehetőségével, s igen nagy örömmel jöttem - mondja a nádudvari népi kézműves szakiskola fiatal tanára, aki egy albertirsai evangélikus táblás fejfa rekonstrukcióján dolgozik. - Olyan, nagy tapasztalatú mesterek között dolgozhatunk itt, akiktől megtiszteltetés tanulni. Kincsesbánya ez nekem is, hát még a tanítványoknak. Az iskolában sok mindent megtanítunk a gyerekeknek, de mennyire más élőben, első kézből látni, milyen fogásokat alkalmaznak ezek a jeles szakemberek. Az is felemelő érzés, hogy részünk lehet az emlékpark kialakításában.
Varga Csaba a kezdetektől részese a sírjelfaragó csapatnak
A fehérvári Varga Csaba viszont a kezdetektől részese a sírjelfaragó csapatnak.
- Nagy öröm számomra a faragás, különösen, ha ilyen szép feladatban vehetek részt - mondja a szakember, aki kollégájával egy házaspár tönkös fejfáján dolgozik. Neki jutott az asszony, mintául pedig a Pest megyei Alsónémediből származó sírjel szolgált.
- A szakirodalomban talált fénykép után készítettünk egy műhelyrajzot, az alapján dolgozunk - mutatja a formát öltő tölgyfát. - Egymás mellett állt a két sírjel, egyforma magasak, csak a végződésük, a „fej” megformálása más. Az asszonyénak „dereka” van, a férfié pedig kicsit harcosabb, buzogányt formáz.