Iránban is bevált a magyar tengeri

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában tartott csütörtöki rendezvényre az ország távoli területeiről is érkeztek gazdák, ami jelzi, hogy bár számos külföldi fajta gazdagítja a hibridek hazai kínálatát, sokan választják a több mint hatvan éves múltra visszatekintő martonvásári hibrid kukoricanemesítés eredményeként született kukoricákat.

A bemutatón huszonkét hibriddel ismertették meg a gazdákat a kutatóintézet szakemberei Fotó: Borbély Béla

A kutatóközpont nemesítési eredményeiről, a fajtaválasztékról Marton L. Csaba, tudományos osztályvezető tájékoztatta az érdeklődőket. Mint elmondta, harminc martonvásári fajtából válogathatnak a termesztők. A gazdag palettán a legkorábbi - a dombvidékekre és a lassan melegedő talajokra, illetve későbbi, vagy másodvetésekre ajánlott - hibridektől, az egészen késői érésű fajtákig minden éréscsoportban találhatnak a termőhelyi adottságaiknak, gazdálkodási körülményeiknek megfelelő szemes, illetve silókukorica fajtát a gazdák. A martonvásári nemesítők törekvése, hogy a hazai adottságokhoz, a szélsőséges feltételekhez jól alkalmazkodó, nagy termőképességű, jó szárszilárdságú, alacsony betakarítási szemnedvességgel aratható, s a stresszel szemben ellenálló fajtákat állítsanak elő. Hogy ezt a célt sikerült elérniük, igazolja, hogy a hazai szántóföldek mellett már a környező, illetve távolabbi országokban is elismerték, illetve termesztik a martonvásári fajtákat. Az MV hibridek jó alkalmazkodó képességét, hideg- és szárazság tűrését bizonyítja, hogy Oroszországban és Ukrajnában is jól teremnek, de szívesen vetik a kutatóközpont minősített fajtáit az üzbég, a kazahsztáni és az iráni termesztők is.

A martonvásári hibridekből elegendő és jó minőségű vetőmag áll a gazdák rendelkezésére. Erről Oross Dénes, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója tájékoztatta a gazdákat. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese pedig egyebek között arról számolt be, hogy országosan több mint egymillió hektáron termesztett kukoricából mintegy nyolcmillió tonna , hektáronként mintegy 7-7,5 tonnás termésre számítanak a gazdák. A felvásárlási árak azonban nyomottak, annak ugyanis, hogy a környező országokban is jó termés ígérkezik, továbbá, hogy a termelés jobban emelkedik, mint a felhasználás, árleszorító hatása van.