Csatár

2016.09.11. 19:55

Zrínyi Miklós hősi helytállásáról emlékeztek meg

Csatár - A szigetvári csata 450. évfordulója előtt tisztelegtek a Zalaegerszeghez közeli település műemlék templomában. Dr. Gyimesi Endre, a levéltárakért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta, Szigetvár mellett Csatár az egyetlen magyarországi hely, amely a hadvezérhez kötődik.

Fincza Zsuzsa

Az országos Zrínyi-emlék-évhez csatlakozó ünnepségen a falubelieken kívül szép számmal képviseltették magukat a környező települések lakói is. A résztvevőket elsőként Mátyás László, Csatár polgármestere köszöntötte. Büszkén mutatta be falujukat, mint a megye egyik legősibb települését, amelynek lakói, vezetői, civil szervezetei a tiszteletre méltó múltjához és tisztességes jelenéhez méltó jövőjéért munkálkodnak. Ezt igazolva a megalakulásának 40. évfordulójára készülődő többszörös Aranypáva díjas Csatári Pávakör és citerazenekar az alkalomhoz illő katonadal összeállítással emelte a rendezvény fényét.

Az ezeréves település múltját és Zrínyi Miklós hadvezérhez fűződő kapcsolatát dr. Gyimesi Endre idézte fel. Csatár a Géza fejedelem által letelepített fegyverkészítő mesteremberekre utalva kaphatta a nevét, a XI. században a Benedek-rendi szerzetesek részére monostor épült a falu határában, a XII. század közepétől a hiteles helyként működő kolostorban használták a ma Bécsben őrzött Csatári biblia néven ismert kódexet, s a XIII. században lerakták a plébániatemplom alapjait a kolostor közelében. Miután az apátságban a szerzetesi élet megszűnt, az üres kolostort erődítménnyé, várrá alakították. Nem véletlenül nézte ki magának a térség egyik legjelentősebb főnemese, Zrínyi Miklós, akinek kedvelt pihenő helyévé vált a nyugalmas, biztonságos Csatár. Végrendeletében fiainak hagyta, s felesége számára tartózkodási helyül jelölte ki. Valószínűsíthető, hogy a szigetvári ostrom idején a hadvezér második felesége, Rosenberg Éva csehországi grófnő a csatári várban élt, és ott vette hírül férje 1566. október 8-i hősi halálát.

A kopjafánál Jakab József, a Csatári Pávakör Egyesülete elnöke és ifjú Horváth Károly, a dalkör művészeti vezetője Fotó: Fincza Zsuzsa

Az 1993-ban Nagykanizsán tartott IV. Zrínyi-konferencia végén dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, régész, a Zrínyi kapcsolat felfedezője kezdeményezésére emlékoszlopot állítottak a volt monostor helyén. A templomi múltidézés után verssel, énekkel, megemlékezéssel e kopjafánál folytatódott az ünnepség. Zrínyi Miklós és katonái hőstettéről, s annak üzenetéről Vigh László országgyűlési képviselő szólt, kiemelve, akkoriban nem volt divat a nehézségek, problémák elől könnyebb utat keresve nyugatra menekülni, a 2500 magyar vitéz élete árán is kiállt Szulejmán százezres seregével, nem hátrált meg.

Hősi haláluk előtt a kopjafánál elhelyezett koszorúval rótta le kegyeletét Mátyás László, Csatár polgármestere,Vigh László, Pácsonyi Imre, a Zala megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Gyimesi Endre, Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere, Lendvai Miklós Bocfölde-, Lázár István Kehidakustány-, Gyerkó Gábor Egervár polgármestere és dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra jegyző. Az ünnepség végén Csatár civil szervezetének képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!