Lappangó vers, tanulmány - Újabb könyv segíti György Oszkár pályájának áttekintését

A Nyugat árnyékában - György Oszkár pályája - ezzel a címmel jelent meg 2011-ben Sebők Melinda irodalomtörténész kismonográfiája György Oszkárról, aki az 1920-as években került Székesfehérvárra, majd húsz évig tanított a reálgimnáziumban. A zsidó származású költő, tanár 1944-ben hunyt el Auschwitz-ban.

Sebők Melinda legújabb, In memoriam György Oszkár című könyvét a Vörösmarty Társaságnál mutatták be a minap. A rendezvényen Sipos Lajos, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tiszteletbeli elnöke, a Babits Kutatócsoport alapító elnöke méltatta a kötetet, majd beszélgetett a szerző-szerkesztővel, Bobory Zoltán, a társaság elnöke pedig azokból a György Oszkár-versekből olvasott föl, amelyek most kerültek a nyilvánosság elé.

Balról Sebők Melinda szerző, mellette Sipos Lajos, aki méltatta az új könyvet, jobbról pedig Bobory Zoltán, aki felolvasott Fotó: Molnár Artúr

A fiatal irodalomtörténésznek a könyvhöz írott előszavából kiderül: 2005-ben, a Babits-kutatócsoport tagjaként olvasott először kéziratokat György Oszkártól, aki kapcsolatban volt Babitscsal is, és egy ideig szerkesztette a Vár című fehérvári irodalmi folyóirat elődjét. Melinda több költői hagyaték átnézése után jött rá arra, hogy György Oszkár számos költővel, íróval, szerkesztővel levelezett. Mindez monográfia írására ösztönözte, amely a Fejér Megyei Levéltár György

Oszkár-hagyatékának áttekintése után született.

Sebők Melinda régóta foglalkozik György Oszkár munkásságával

Második könyve lényegében a kismonográfia kiegészítését szolgálja, hogy feltárja a kéziratos dokumentumok irodalomtörténeti jelentőségét - fogalmaz Sebők Melinda, aki elsősorban kiadatlan verseket, tanulmányokat és fehérvári templomokról írott értekezéseket válogatott a friss könyvbe, több hagyatékból. Ezek mellé négy nagyobb tanulmányt írt.

Az eddig lappangó költemények sok motívuma köthető a költő életében megjelent három kötetéhez: verseiben visszatér például korán elvesztett édesanyja emléktelen emléke és a fák motívuma. Ám a fehérvári György-hagyatékból kiderül, hogy nem csupán költészettel és műfordításokkal foglalkozott, hanem írt novellákat és irodalomtörténeti tanulmányokat - egyebek mellett Petőfi Sándorról, Arany Jánosról. Külön érdekesség az a tanulmány, amelyet György Oszkár 1925-ben, a Nyugat című folyóirat pályázatára írt, Babits, a költő címmel. Ez is most került nyilvánosság elé, hiszen akkor a szerző nem nyerte meg a pályázatot.

Az esten szó esett még György Oszkárról mint tanárról és kivételes műfordítóról. Melinda pedig felhívta a figyelmet arra: a kötet nem csupán a Nyugat feltáratlan irodalomtörténeti mozzanataira, hanem Székesfehérvár keresztény kulturális értékeire, és az 1938-ban induló Vár című irodalmi lap jelentőségére is felhívja az olvasó figyelmét. A több ezer oldalnyi hagyatékból még további művek is sajtó alá rendezhetők.

A vidéki magányában némileg feledésbe merült György Oszkár emléke megőrzésében azonban már e két kötetnek is nagy szerepe van - a jövőben kiderülhet, lesz-e még folytatás.