2016.10.06. 17:00
Hiányzik a vállalkozókedv: az egyetemi hallgatók inkább alkalmazottként szeretnének majd dolgozni
Drasztikusan csökkent az elmúlt néhány esztendő alatt a magyar egyetemi hallgatók vállalkozási kedve. Ez nem jó hír.
A magyar felsőoktatási hallgatók vállalkozási kedve a 2008-as emelkedést követően - a gazdasági válság nyomán - drasztikus csökkenésbe kezdett: 2013-ra a korábbi 2006-os érték csaknem felére esett vissza - derül ki egy, a hallgatók vállalkozásindítási hajlandóságát vizsgáló, 34 ország részvételével zajlott nemzetközi kutatásból. Ugyanakkor a magyar gazdaság számára kiemelt lehetőséget jelenthet a felsőoktatási rendszeren keresztül erősíteni a kis- és középvállalkozási szektort, ami a GDP és a foglalkoztatottság közel 50 százalékáért felel hazánkban - hívta fel a figyelmet Gubik S. Andrea, a Miskolci Egyetem docense és Farkas Szilveszter, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője az MTA és a BGE közös műhelyvitáján.
A legutóbb, 2013-ban összesen 109 ezer - ebből 8839 magyar - felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás alapján a magyar egyetemisták, főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli: akkorra már saját vállalkozását vezeti. Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8) és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött - emeli ki Farkas Szilveszter. A tanulmányok befejezését követő vállalkozásindítási kedv csökkenése független a képzési területtől. Az öt éves távlati terveket figyelve ugyanakkor már optimistábban látják a vállalkozás valószínűségét a hallgatók, ám nyílik az olló a képzési területek között: a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi, a társadalomtudományi területen tanulóké.
Ennek egyik oka: az előbbi hallgatók esetében gyakoribb az, hogy tervezetten készülnek a családi vállalkozás átvételére.