Ősi rejtélyek és rituálék

Nemzetközi együttműködéssel valósult meg a régészeti és néprajzi kiállítás: magyar, cseh, szlovák és lengyel kutatók részvételével. A tárlat három fő témát dolgoz fel. Az első a késő neolitikus körárkok tájolása, melyeket már régóta kutat a Balatoni Múzeum régésze, P. Barna Judit, aki egyben a tárlat társkurátora is. A tárlat második része a bronzkort, harmadik a néprajzot mutatja be.

A tárlat első két terme a neolitikumba vezeti vissza a látogatót. E kor jellegzetességeit, a körárkokat vizsgálja a a Balatoni múzeum kutatócsoportja,  több tudományterület képviselőit tömörítve, dr. P. Barna Judit vezetésével.

– Régészeti és egyéb kutatásokból azt gondoljuk, hogy a körárkok szakrális helyszínek lehettek, ahol egyszerre több közösség, nagyobb lélekszámú csoport gyűlhetett össze, különböző közösségi rítusok helyszínei voltak – mutatta be a vizsgált építményeket a régész. A tárlaton két olyan körárkot is részletesen megismerhet a közönség, melyet e kutatócsoport vizsgált.

dr. P. Barna Judit  kutatja a körárkokat és mutatta be a kiállítást  (archív) Fotó: Keszey Ágnes

– Az elmúlt évek eredményei alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy a nagy kiterjedésű lengyeli kultúra – az időszámításunk előtti ötödik évezred első felében – dunántúli területein található körárkok tájolása olyan szoros kapcsolatot mutat a Nappal, hogy ki lehet jelenteni, hogy a keleti kaput a felkelő Naphoz tájolták. Ezen a területen a keleti irányhoz való eltérés plusz- mínusz öt százalékon belül marad – mondta el a régész. Hogy a látogatók még jobban elmerülhessenek múltban, látható a gétyei körárok méretarányos makettje is és a tájolási elvet is    bemutatják, közérthetően. A kiállításon több hazai közgyűjtemény és a külföldi kutatók leletanyaga – köztük sok tárgyi emlék –  is szerepel, s a kutatócsoport gyűjteményét is megismerhetik a látogatók.

– A Sormás, Török-földeken folytatott ásatások anyagából mutatunk be válogatást, azok közül is főleg a rítusokkal kapcsolatba hozható leletekből. A  második teremben felépítettünk egy paliszád rekonstrukciót – paliszád az a cölöpfal, ami a körárkokat kíséri  A padlón  a nagykanizsai –  palini körárkok alaprajza mutatja, hogyan is nézhetett ki egy többszörös körárok – emelte ki dr. P. Barna Judit. Mint a kutató elmondta, a neolitikumban a körárkok kapcsolatba hozhatóak a Nappal, a bronzkorban díszítőmotívumként szerepelt, a Hold és különböző meteorológiai jelenségek mellett A bronzkort  bemutató  harmadik teremben a napot és a holdat szimbolizáló díszítő motívumok tűnnek fel a  tárgyakon és az is kiderül, miért ábrázolhatták.

Érdekes meteorológia jelenségek: például a Nap és a Hold koronája, a naposzlop, és az ikernapok jelensége is megcsodálhatóak a képeken, csakúgy, mint a fények játéka A negyedik teremben, a néprajzi rész e motívumokat élteti tovább. Itt az ég és föld között kapcsolatot teremtő sámánokhoz kapcsolódó emlékeket is láthatóak.

A tárlat február közepéig várja a közönséget.