Pálmafa fedte a titkolt festményt - halála után 33 évvel kerültek nyilvánosságra az '56-os témájú képek

Márpedig a tatabányai Görgényi Istvánnak (1917-1973) ez a sors jutott, s az is csak a véletlennek köszönhető, hogy a döbbent utókor egyáltalán megismerheti életművét. E napokban éppen Zalaegerszegen, a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A véletlennek persze besegített egy kíváncsi földink, jelesül a keszthelyi születésű Rigó Erik. A férfi 30 évig dolgozott a rendőrség kötelékében bűnügyi területen, korábban Tata rendőrkapitánya volt. Ma magánnyomozói irodát működtet, leggyakrabban volt NDK-s magyarok kint hagyott gyerekeinek segít felkutatni szüleiket. 
De lássuk, miként vált belőle műgyűjtő.

Több alkotásán is ábrázolta a felvonuló tömeget. Ez a mű a forradalom évében, 1956-ban  született

- Tizenegy évvel ezelőtt az autószerelőm megkérdezte, tudnék-e valakit, akit érdekelnek a festmények. Görgényi István festőművész volt ugyanis a felesége nagyapja, s rájuk maradt a hagyaték - kezd a történetbe Rigó Erik. - Nem volt képekhez értő ismerősöm, de jómagam kíváncsivá váltam, s megnéztem az 500 darabos kollekciót. Szerették volna, ha egyben marad, s mivel az ár is megfelelő volt, úgy döntöttem, megvásárolom. Később, az átvizsgálás, restaurálás során derült csak ki, hogy különleges festmények rejtőznek a tájképek, csendéletek között.

A Céllövészet tíz évvel az események után, 1965-ben készült

A sokáig egy pincében porosodó hagyatékban ugyanis több mint száz ’56-os témájú képet talált P. Tóth Enikő művészettörténész és Kerti Károly György restaurátor. Az is kiderült, hogy tucatnyi alkotás fedő-festmény alatt rejtőzött, a művész anno ártatlan témával, például pálmafa, tanya képével takarta el valódi üzenetét. A művek többsége az 50-es évek végén és a 60-as évek elején született, de a művészt egészen korai haláláig, 1973-ig foglalkoztatta a forradalom tragikus sorsa.

Menekülők útjelző tábla mellett - 1956

- Csodálattal és ámulattal töltött el Görgényi István bátorsága, s elhatároztam, hogy restauráltatom és bemutatom az alkotásait. Így esett, hogy 2006-ban, a művész halála után 33 évvel végre nyilvánosság elé kerülhettek az eltitkolt festmények. Büszke vagyok rá, hogy én gondozhatom ezt az örökséget - osztja meg velünk Rigó Erik.

Rigó Elek, a gyűjtemény tulajdonosa (balról) és Sümegi György művészettörténész a tárlatban. A falon Görgényi önarcképe

1956-ban ő maga még csak 5 éves volt, családja éppen akkor költözött el Keszthelyről. Élénken emlékszik, hogy háromkerekű biciklijével gyakorta eltévedt a vasútállomás melletti parkban... Rokonsága máig a környéken él, s hamarosan ő is újból sűrűbben fordul meg Keszthelyen. A gyűjteményből ugyanis október 22-én utcai kiállítás nyílik.

Görgényi István A vörös kígyó című allegorikus festménye

- Kinagyítjuk a festményeket, s a forradalom évfordulóján 16 fém traverzen 32 festmény nyomatát mutatjuk be a keszthelyi főtéren. A most Zalaegerszegen látható eredeti művekből pedig a kecskeméti Cifrapalotában nyílik újabb kiállítás október 21-én.

Elveszve... Festésmódjára nagy hatással volt mestere, Rudnay Gyula Fotó: Pezzetta Umberto

Hatvan évvel az ihlető események után tehát még szélesebb nyilvánosságot kapnak a sokáig rejtegetett képek. De vajon mekkora veszélynek tette ki magát Görgényi István a megalkotásukkal?

- Tekintve, hogy Bényi Árpád festőművész egyetlen, a salgótarjáni sortűz után készített tiltakozó plakátért 3 év börtönt kapott, nagynak... - szögezi le Sümegi György, az egerszegi kiállítást megnyitó művészettörténész, aki régóta foglalkozik az 1956-os forradalom vizuális lenyomatával. Sokrétű feltáró munkája nyomán mély betekintést nyert a grafikai, festészeti örökségbe. Tudakoljuk, mennyire számít kuriózumnak, hogy egy festői életműben ilyen súllyal jelenjen meg ’56.

- A Kádár-rendszer időszakát érdemes vizsgálnunk, hiszen utána már veszélytelen volt a témával foglalkozni - bocsátja előre. - Számos kiváló művészünk tette le névjegyét ’56 szellemisége mellett, például Szalay Lajos, Bálint Endre, Lossonczy Tamás. Még a külföldi alkotókat is megérintette a gondolat, Jean Fautrier több mint tíz művet festett a forradalom emlékére, de Chagall, Kokoschka és Cocteau is ihletet merített a magyarok szabadságvágyából. Az itthon élők, akik nem a hivatalos propagandát szolgálták ki az „ellenforradalom” elítélésével, rejtegetni voltak kénytelenek a műveiket. Szántó Piroska Forradalmi szvit című rajzsorozatát például szentendrei kertjükben ásták el. Sok értékes műről tudunk tehát, de Görgényi István évtizedeken át épülő, páratlanul nagy számú festményt felvonultató, mélyen átélt festőiségű kollekciója egyedinek számít. Elszánt és következetes művész volt, ugyanakkor igen magába zárkózó. Alkotásait valószínűleg még a családja elől is rejtegette, hiszen Tatabánya akkoriban egy fejlődő szocialista város volt... 

Görgényi István ’56-os szerepvállalását homály fedi. Életéről annyi tudható, hogy hétgyermekes bányászcsaládban született Bánhidán. Felcseperedve pásztorként, cselédként, majd csapatcsillésként dolgozott, s az országot járva alkalmi munkákat vállalt. Tehetsége korán megmutatkozott, a képzőművészeti főiskolán Aba Novák Vilmos és Rudnay Gyula is mestere volt. Utóbbi hatása különösen átjárja munkáit. Tatabányára visszatérve előbb csillésként dolgozott, majd grafikai munkákkal bízták meg. Sötét tónusú, búskomor festményei nem illettek a szocreál optimista, erőtől duzzadó világába, így mellőzöttségben és szegénységben halt meg. 

- Története tragikus és elképesztően egyedi. Nagyon mélyen megérinthette a forradalom eszmeisége, hogy ilyen erővel, szinte visszatarthatatlanul törtek elő belőle a művek. Nem tudjuk, hogy személyes átélője volt-e az eseményeknek, vagy elbeszélések, fotók révén vált részesükké, de az azonosulás hőfoka, az előadásmód szuggesztivitása így is, úgy is megkérdőjelezhetetlen. S mindehhez tökéletesen illeszkedik a Rudnaytól elsajátított drámai kifejezőkészlet is - összegez Sümegi György. 

A Rejtett képek című kiállítás, ahol 56 darab eltitkolt festmény tárul elénk, október 15-ig várja az érdeklődőket.