Ötven éve érettségiztek - Visszatértek a csepregi alma materbe

A település történetének fontos mérföldköve volt az intézmény megalapítása, mert a 16-17. században már magas szintű oktatás folyt itt, de 1664 körül megszűnt. Az újonnan megalapított iskola legelső osztályában 42 diák kezdte meg tanulmányait szarvasmarha-tenyésztő szakon. Az első tanévben mindössze ketten voltak főállású pedagógusok, csak a következő évtől bővült ez a létszám, és indult be a gimnáziumi képzés.

Fotó: Pék Ildikó

Az első érettségit 1966-ban tartották, ennek az eseménynek az ötvenedik évfordulójára jöttek össze szombaton az egykori diákok. A jubileumi találkozót a jelenlegi igazgató, Dorner Kornél nyitotta meg köszöntőjével, majd az iskola életének további alakulásáról számolt be.

A szót ezután Takács Lajos volt osztályfőnök vette át, aki élesen emlékezett az iskolakezdés viszontagságaira, a nehéz körülmények között is helytálló diákok eredményeire, érdemeire. Az „elnyűhetetlen” falusi gyerekekből kerültek ki pedagógusok, agrár- és villamosmérnökök, vállalkozók, sőt egy pap is.

Előkerültek a régi emlékezetes történetek. Általános derültség kísérte például annak az egykori tanulónak a sztoriját, aki egy ültő helyében megevett egy egész kenyeret, és azokét is, akik ketten tíz liter vizet felváltva, egymással versengve megittak. Megidézték, illetve felidézték azt a "szellemdiákot" is, aki lepedőbe burkolózva riogatta az internátus épületében lakó tanárnőt.

A diákcsínyek után a jelenlévők egyenként mesélték el sorsuk alakulását, és megemlékeztek az elhunyt osztálytársakról. Az iskola udvarán felállított kopjafánál mécsest gyújtottak volt tanáraik emlékére. Az érettségi óta valamennyi osztálytalálkozót megtartó csapat az öt év múlva esedékes viszontlátás reményében búcsúzott egymástól.

Pék Ildikó, Pék Zoltán