Varázslat keringővel - Inna Kolisnychenko zongoraművész hangversenye

A Keringővarázs címmel meghirdetett koncertre éppen csak hogy befértek az érdeklődők pénteken a Munkásművelődési Központ harmadik emeleti színháztermébe. Nem csoda, aki már hallotta játszani a filigrán, törékeny, impulzív művészt, nem fogja elmulasztani a következő alkalmat sem. Ahogyan ez nála már hagyomány - annak ellenére, hogy remekül beszél magyarul -, a koncerteken ő maga nem szól a közönséghez, a konferanszié szerepét férjére, Kapusi Ferencre bízza.

Ahogyan eddig is, minden zongoraestje valamilyen tematika köré szerveződik. Ezúttal is így volt. Most a keringő műfaja adta a vezérelvet, amiről szintén szokásosan bőven árasztotta az információt az est kalauza, hiszen feleségével együtt küldetésüknek érzik, hogy megismertessék a komolyzenét, azon belül is a zongoramuzsikát a publikummal. A koncert elején ismertette a keringő kialakulástörténetét. No meg azt, hogy kis híján el is tűnt a történelemben, hiszen a jelentős táncok az arisztokrácia körében jelentek meg először. A keringőt viszont nem fogadták túl nagy tetszéssel, ugyanis nem felelt meg a korabeli illemszabályoknak, elképzelhetetlen volt, hogy egy úriember egy úrihölgy derekát ölelgesse a publikum előtt. Ennek ellenére Európában járványszerűen terjedt el. Magától értetődően szóba került a keringő királyának ifj. Johann Strauss-nak neve is. Azt nehéz lenne megállapítani, melyik műve a legjobb, de hogy a legnépszerűbb a Kék Duna keringő, az biztos. Igazolja ezt a péntek esti siker is. A műsor összeállításánál igyekeztek érdekességekkel is szolgálni. Mint például egy katonatiszt, Ian Ivanovici szerzeményével, A Duna hullámain című keringővel, melyet 1889-ben a Párizsi Világkiállításon játszottak először. Mi pedig Szécsi Pál feldolgozását ismerhetjük, Egy szál harangvirág címmel. Nem maradhatott ki Schubert sem, aki kétszázötven keringőt jegyez szerzőként. Olyan, kissé nehezebb darabok is repertoárra kerültek, mint Liszt Ferenc két darabja. Chopin három rövid művel volt jelen, Ravel és Debussy eggyel, eggyel. Természetesen nem maradhatott ki Csajkovszkij két nagy keringője sem, egy harmadikat pedig zongora -cselló átiratban Kurina Laura közreműködésével adta elő a művész. Hacsaturján, Szkorik (ukrán zeneszerző) mellett három világszerte ismertté vált keringőt is hallhattak, mint például az Amélie csodálatos élete című film zenéje Yann Tiersen tollából. Sosztakovics híres keringőjét ismét csellókísérettel játszotta, majd stílszerű zárásként Grieg Utolsó keringője hangzott el. No meg a vastaps miatt egy Piaf szerzemény ráadásként.