Belerongyoltak a kocsijába, de a végén meg neki kell fizetni?

Olvasónk kocsiját még a nyár végén törték meg, három hónap sem volt elég arra, hogy csereautót vagy legalább a bérléshez szükséges összeget megkapja a biztosítótól.

Amint arról beszámoltunk, július 23-án egy autós rendesen meghúzta Végh Győző autóját, ami a Gyümölcs utcai parkolóban állt. Az illető aztán angolosan távozott is a helyszínről, ám a szemben lévő iroda dolgozói látták a történteket, felírták a rendszámot, így az elkövető kénytelen volt elismerni a hibát.

– Szeptember 1-én megérkezett a számlámra a gyorskár, ám azzal a kérésemmel egyáltalán nem foglalkozott a biztosító, miszerint a kocsim javításának idejére csereautóra van szükségem. Mivel a technológiai javítási idő három nap, én csak erre az időre kértem volna az átalány jellegű összeget, ugyanis a munkám miatt nem tudok egy napot sem autó nélkül lenni – mondja az egyébként egy kárrendezési cégnél dolgozó olvasónk, aki szeptember 15-én, majd október 8-án is újra kérte az összeg átutalást, hiába. Aztán hétfő reggel telefonon hívta a biztosítót, ahol azt ígérték, soron kívül foglalkoznak az ügyével.

– A kötelező felelősségbiztosítási törvény szerint a baleset előtti állapotot kell helyreállítani. Ez minden egyéb kárigényre vonatkozik, ilyen a bérgépjármű költsége is. Sajnos Magyarországon ez régóta nem működik, olyannyira nem, hogy a bíróságok is átvették azt, hogy csak indokolt esetben (például ápolásra szoruló beteg vagy munkahelyi kötelezettség esetében) jár ennek a költségnek a kifizetése. Arra hivatkoznak, hogy a károsultra is vonatkozik a kárenyhítési kötelezettség, ez azonban nem jelenti azt, hogy a károsultnak busszal vagy gyalog kéne járnia azért, mert valaki összetörte az autóját – mondja Vinkelman István igazságügyi kárszakértő, aki történetesen éppen panaszosunk főnöke, aki szerint tőlünk nyugatabbra a biztosító zokszó nélkül állja az ilyen felmerülő költséget. Nálunk, ha esetleg mégis fizetnének valamit, levonják a guruló költséget: Ha valaki a saját autója helyett bérautót használ, addig a sajátja nem kopik, ezt az amortizációs költséget levonják a fizetendő összegből.

Még elképesztőbb a hazai gyakorlat az úgynevezett avultatás kérdésben: a polgári törvénykönyv kimondja, hogy káron nem lehet gazdagodni. Azaz ha belénk jön valaki és a kocsinkban keletkezett kárt számla ellenében szeretnénk kijavíttatni, akkor a biztosító által fizetett kárszakértő megvizsgálja az alkatrészek állapotát: – Sajnos az a mai magyar gyakorlat, hogy a kárszakértők nem vizsgálják meg az egyes darabok állapotát, hanem például ráírják, hogy az avulás egységesen 30 százalék. Ennek az lesz az eredménye, hogy amikor a vétlen autós visszamegy a szervízbe az autójáért, a biztosító levont 30 százalékot, ezt a 100, 200, olykor 300 ezer forintot a tulajdonosnak kell kifizetnie – mondja az igazságügyi szakértő, aki szerint érthetetlen, mitől lenne értékesebb az a tízéves autó, aminek ki kellett cserélni a sárvédőjét a baleset miatt. Értékemelkedésről csak akkor beszélhetnénk, ha a károsult egy esetleges eladáskor több pénzt kapna a kocsijáért. Márpedig az újrafényezett karosszériaelem a hazai piacon éppenhogy értékcsökkentő tényező. Úgy tűnik, ebben a kérdésben a bíróság is hasonlóan gondolkodik, az ilyen perekben ugyanis szinte kivétel nélkül a vétlen autósnak adnak igazat.