Kultúra

2016.10.28. 17:20

Akkor marad a némaság

A székesfehérvári Lana Gyjosnak most jelent meg negyedik verseskötete Dobban az Egy címmel. A szerző polgári nevének betűiből alkotta meg írói álnevét.

B. Kiss László

Egyébként meg egyáltalán nincs jelentősége a névnek - mondja - leszünk a senkik, a névtelenek, / feledett tettünk, létünk porba temetett - citálja egyik verséből. Emlékszik arra, mikor, miként írta az első versét ? - tudakoltuk tőle.

Hát talán ülve. Vagy állva? Komolyra fordítva: ennek sincs jelentősége - hangzott a válasza.

Az első komolyabb verseimet a székesfehérvári Fő utcai József Attila Kollégium (ma a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága) falai között írtam 16 éves koromban. Mutatni nem nagyon mutattam senkinek, hanem a 2. gimnáziumi év tavaszán elküldtem a Sárvárott megrendezett diákköltői és diákírói országos versenyre. Miután ott (teljesen ismeretlenként, senki pártfogoltjaként) az egyik aranyokleveles lettem, leközölte a verseimet több újság - meséli az indulásáról. 16 éves koromtól mondhatni, hogy rendszeresen írtam, de a Teleki gimnázium népszerű tanárának, Dienes Ottónak nem fogadtam meg a tanácsát: nem lettem tudós költő. Jobban érdekelt az élet megélése, az itt és most varázsa, így voltak évek, amikor mondhatni messze kerültem az irodalomtól: hivatásos határőr voltam, majd bűnügyi nyomozó, s voltak évek, amikor nem vetettem papírra egyetlen gondolatot sem.

Ám az íráskényszer, vagy önkifejezés olyan, hogy bármikor abbahagyható, majd, mintha mi sem történt volna, újrakezdehető, folytatható. Az eredmény? A költészet számomra nem sporttevékenység, ahol esetleg eredménykényszer alatt kell teljesíteni - mondja, s ismét magától idéz. Nem vállalok versenyt / A Te akaratod legyen meg Magunkhoz kell tehát felnőni, s a feljebbvalónak kell számot adnunk - jegyzi meg. A köteteimet ingyen adom, nem várok érte térítést, pénzt. Örülök, hogy a szellem általam is, és így is teremt. Ha ezzel másoknak segíthetek, vagy ha csak egyetlen sort is találnak a verseimben, ami vezető lehet a mindennapok káprázatában, már megérte. Ha lesz majd mondandóm, akkor talán lesz 5. kötet is. Ez nem fenyegetés Csendben teszem a dolgom. Ha meg nem, mert Ha a mindenség érdemben nem szól / Az egyénnek nincs mit mondani. / Hallgatásra rímel: kioltani / A vágyat, ami csak bennem szól. Akkor marad a némaság, vagy a cselekvés elsődlegessége, fontossága - mondja a Dobban az Egy
című kötete megjelenésével kapcsolatban.

A kötet, miként a korábbiak is, meglehetősen filozofikus. Mikor ezt szóba hozzuk, kissé meglepő választ kapunk.

A filozófiát pedig Hamvas Béla után elutasítom, az egy kor terméke, az élethazugság része. Nem kenyerem a filozófia. Egyszerű gondolkodó vagyok, aki önmagára akar ébredni, aki kontroll alatt akarja tartani a cselekvőt. Csak normális akarok lenni, vissza akarok találni az aranykorba, magamat akarom arannyá égetni, akár az alkimista - ez a megszabadulás egyedüli lehetséges útja. Lana Gyjos mestereiről pedig a következőket mondja:

Volt időszak, amikor Adyt, József Attilát említettem volna ilyen kérdésre válaszként. Amióta megismertem Weöres Sándor A teljesség felé című könyvét, vagy Lao-Ce Tao Tekingjét, aztán Hamvas Béla munkásságának esszenciáját, ez a szellemiség a vezérlő csillagom. Kijelölték az utat, én meg próbálok járni rajta, és ami a lényeges: nem filozófia, nem szöveg, hanem egy szellemiségnek a realizálása az életben a tettek által. Nagyon nehéz. Mindennap és felébredéstől kezdődően hitelesen élni. A szellem és a tett egységében.

Kérésünkre végezetül az alábbi sorokat ajánlotta legújabb kötetéből.

... egy-részességed miatt tudd / veled virágos vagy éppen rút / a csillagközi fényes rét , illetve hát ne a hibákat lásd, a tökéletlent / hanem a vágyból születő végtelent .

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!