Gazdaság

2016.11.07. 15:25

Húszéves a Fejér Megyei Mérnöki Kamara (x)

A huszadik életév már a felnőttkor kezdetét jelenti. A két évtizede alakult Fejér Megyei Mérnöki Kamara is felnőtt a feladataihoz, s mostanra elérte, hogy számottevő tényezőként kezeljék mind az érdekvédelmi, mint a hatósági jellegű feladatok során.

Kialakultak szokásaink, a szervezeteink. Van működő honlapunk, szépen berendezett irodánk, s évek óta digitális rendszerben működik tagjaink nyilvántartása is.

Egyik legfontosabb feladatunk a szakmai érdekvédelem. Korántsem látványos feladat, sokkal inkább kitartóan végzendő háttér tevékenység. Kapcsolatot tartunk az önkormányzatokkal, a hatóságokkal, a vállalkozásokkal.  Próbáljuk érvényesíteni a jogosultsággal végzendő feladatok elismertetését, s ezzel is kiszűrni a kontármunkát. Szervezzük megyén belül tagjaink szakmai továbbképzését. Évente megrendezzük a Kamarai Bált, ahol fehér asztal mellett találkozhatnak tagjaink, s beszélgethetnek az elmúlt időszak eredményeiről, problémáiról.

Hivatali, hatósági jellegű tevékenységünk keretében kezeljük a szakmai tervezői és szakértői jogosultságok kiadását és nyilvántartását, illetve a műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői engedélyek megadását és ezek nyilvántartását is.

A kétféle feladat között nincs egyértelmű határvonal, mindig az aktuális kérdésekkel kell kiemeltebben foglalkoznunk.

Fegyelmi ügyek szerencsére igen ritkán borzolják a kedélyeket, komolyabb elmarasztalás eddig még nem is volt a területünkön.

Akik az ügyeket intézik – együtt a kamara irodai közössége: (jobbról balra) Szepes András elnök, Pálfiné Nagy Mária, Kumánovics György titkár, Fürészné Rácz Andrea

Ahol az érdemi munka folyik

Szakcsoportjaink
Elektrotechnikai és épületvillamossági – képviseli az energetikai szakterületet is
Vezetője: Szigetiné László Erika

Épületgépészeti
Vezetője: Téglás Zoltán

Geodéziai és Geoinformatikai
Vezetője: Schlett Ferenc

Környezetvédelmi
Vezetője:  Gergely Edit

Közlekedési
Vezetője: Hajnal  János

Tartószerkezeti
Vezetője: Szabó Lajos

Vízgazdálkodási és Vízépítési
Vezetője: Hullay Gyula

Épülő és működő csomópont

Egy mérnöki alkotás élete

A legtöbb építmény alkotási folyamat eredménye, és igen összetett feladat. Nézzük meg ezt a képet alaposabban, és gondoljunk bele, kik vehettek részt ebben az alkotásban!

Elsőre mindenki a közlekedésmérnökre gondol, hisz útról van szó. De kellett hozzá tervezési térkép, amit a földmérő (geodéta) készít, s talajmechanikai vizsgálat a mérnökgeológus véleményéhez. A környezet védelme miatt a környezetmérnök is vizsgálódott a helyszínen. Mivel megváltozik az építés miatt a vizek elfolyása, ezért a vízépítő-mérnök is beleszólt a tervezésbe. Híd jellegű rész is készül majd, ehhez kellet a tartószerkezeti mérnök (statikus) munkája. Ha ki kell világítani az utat, akkor a villamosmérnök is végez majd tervezési feladatot. Természetesen a teljes kivitelezés alatt ott vannak az irányító mérnökök, a műszaki ellenőrök, és mindig ott vannak a munkavédelmi szakmérnökök is. Az építkezés után rendezni kell a helyszínt, ahhoz pedig a kertépítő mérnök munkájára van szükség.

E rövid áttekintéssel csak azt szerettük volna szemléltetni, hogy a mérnöki alkotások szinte mindig csoportmunka eredményeként jönnek létre, és fenntartásuk is így képzelhető el.

Mérnökök a piacon, azaz a Piac téren

A fehérvári mérnökök egyik leglátogatottabb mai alkotása a Piac téri autóbusz pályaudvar, melynek tervezése engedélyezése és megépítése során mérnökeink a szakma minden szakterületéről képviseltették magukat, és egy csapatban dolgoztak. A közlekedésépítő, a vízépítő, a talajmechanikus, a földmérő, az elektromos-, a gáz-, a távhő-, a távközlési közműtervezők mellett a statikusok, az építészek, belsőépítészek, parktervezők összehangolt munkája eredményét mindenki látja és használja nap, mint nap.

A kisgyerekek a csobogó vizes márványgömböt paskolják, a ráérősek a műkő térdfal padon napozgatnak, míg több ezer utas közlekedési szándékát szolgálja ki több száz autóbusz, és mellettük bonyolódik le a város közúti forgalmának a zöme.  A káosz és a rend találkozása, harmóniája érhető itt tetten, nap, mint nap, amolyan mérnöki felfogásban.

A feladat nem csak az autóbusz pályaudvarról, hanem annak kiterjedt környezetének fejlesztéséről is szólt, ami révén átalakult az Alba Plaza előtti tér, hurokfordulót kapott a Szabadságharcos út, ill. járdákkal, gyalogutakkal egészült ki a lakótelep felé eső park.

A tervezési munka során tizenhat különböző változatot dolgoztak ki a szakemberek. Volt olyan megoldás, amely a Palotai út teljes átszervezésével, átépítésével oldotta meg a feladatot, készült több térszín alatti parkolóval, ill. térszín alatti pályaudvarral elképzelt változat is.

A kiválasztott és megvalósult fejlesztés tervi kidolgozása mellett a mérnökök azt is megtervezték, hogy hogyan működjön az autóbusz-közlekedési szolgáltatás, amíg épül az új pályaudvar. Ha visszaemlékezünk rá: elég frappánsan, a Selyem és a Halász utca által alkotott hurok töltötte be az ideiglenes pályaudvar szerepét, szinte zökkenőmentesen.

Mérnökeink az építés során is derekasan helytálltak, az élő vízfolyással tarkított, és közművekkel sűrűn behálózott területen gyorsan, szakszerűen, kiválóan dolgoztak.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok, akik ma is nap, mint nap szervezik, irányítják az autóbusz közlekedést, tervezik a járatokat, új útvonalakat, utas-információs fejlesztéseket, többségükben szintén mérnök szakemberek.

A FMMK két évtizedének jelentős eseményei

1987: Megalakulnak a Magyar Mérnöki Kamara székesfehérvári és dunaújvárosi csoportjai
1988: Egyesülnek a Fejér megyei csoportok (Társelnök: Szepes András és Tóth Tibor)
1996: Megszületik a LVIII. törvény a szakértő és tervező mérnökök kamaráiról
1996. november 8: Megalakult a Fejér Megyei Mérnöki Kamara
1997.január: A megyei szervezetek megalakítják a Magyar Mérnöki Kamarát
1997. február: Létrejön a területi kamara irodája
1997. május: Megállapodás a megyei műszaki felsőoktatási intézményekkel
1999. február: Az első Mérnökbál
2001. május: az FMMK első tisztújítása
2004. május: A Bory Jenő Mérnökdíj alapítása (először 2005-ben került átadásra)
2006: Együttműködési megállapodás a Fejér Megyei Önkormányzattal
2006. május: A Fejér Megyei Mérnöki Kamaráért Díj alapítása
2006. Csatlakozás a Székesfehérvári Építőipari Nívódíj alapításához
2007: Műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők nyilvántartásának átvétele
2009: A Magyar Műszaki Értelmiség Napja első rendezvénye
2009: A mérnöktovábbképzés megkezdése
2010. május: Kialakul a megyei kamarák együttműködése
2012. január: Az önálló, saját tulajdonú iroda megnyitása
2012. A Fejér Megyei Építőipari Nívódíj alapítása

1901-ben kiállított diploma

Jeles mérnökelődök: Peuser (Pálos) Lajos

Pauser (Pálos) Lajos

A Fejér Megyei Mérnöki Kamara kötelességének tekinti a jeles mérnökelődök emlékének őrzését, ápolását.

Ennek jegyében fennállásának 15. évfordulójára nyolcvankét, tevékenységével a megyéhez kötődő mérnök munkásságát bemutató könyvet jelentetett meg. A Mérnökök Fejérben, című kötetből 41, egykori építő- és 41 egyéb mérnökszakmát művelő szakember munkáját ismerhették meg az olvasók. A huszadik évforduló alkalmából a munkát – internetes megjelenítéssel folytatták. Szükség is van rá, hiszen több, a múlt században, vagy annál is korábban tevékenykedő mérnökelőd munkássága vár még bemutatásra. Köztük Peuser (Pálos) Lajos (1875-1949), aki 1921-től 1935. évi nyugdíjba vonulásáig a több száz munkást foglalkoztató, legnagyobb hazai mozdony és kocsi szerelő műhely, a Székesfehérvári Vasúti Főműhely munkatársa, majd csaknem másfél évtizedig igazgató főmérnöke volt.

Honthy Katalin

Életútját és munkásságát unokája, a vegyészmérnök Honthy Katalin írta meg. A székesfehérvári születésű, férjével húsz éve Svájcban élő hölgy levéltárakban, s az összegyűjtött családi emlékek, dokumentumok, okmányok között búvárkodva gyűjtötte össze azokat az adatokat, szemelvényeket, amelyekből egy kivételes szociális érzékenységű, nagy szakmai tudású és műveltségű mérnök portréja rajzolódik ki. A dokumentumok, családi ereklyék, fényképek, egykori újságcikkek között féltve őrzött kincsként ott van nagyapja 1901-ben kiadott diplomája is.

Peuser (Pálos) Lajos a trianoni békediktátum után, addig Ruttkán betöltött állását, s ottani otthonát elvesztve került vissza két kisgyermekével és feleségével szülővárosába, Székesfehérvárra. Az áttelepülés után a család egy ideig nehéz körülmények között élt, vagonban lakott, majd a vasút tulajdonában levő bérházak egyikébe költözött, s később az akkori Újvárkörúton építették fel az otthonukat. A családfő a város középosztálybeli szellemi és városépítő elitjéhez tartozott, s különböző egyletekben tevékenykedve, sokat tett Fehérvár és a vasúti főműhely fejlődéséért.  Nevéhez fűződik egyebek között a főműhely szakember utánpótlását biztosító tanoncoktatás és az ifjúsági sportoktatás fehérvári bevezetése. Szociális érzékenységére jellemző, hogy még a legnehezebb időkben is elérte, hogy a vezetése alatt álló cégből ne kelljen senkit elbocsátani. Tagja, majd vállasztmányi tagja, 1926-1931 között pedig alelnöke volt az 1910-ben alakult, s 1944. évi megszüntetéséig a közjóért munkálkodó Magyar Mérnök-és Építész- Egylet Székesfehérvári Osztályának, négy évig pedig választott képviselőként az egyesület központi egyleti tanácsában is dolgozott. 1934- től a városi törvényhatósági bizottság tagjává választották, ahol egyebek között a csatornázási-és városrendezési terv előkészítéséhez, az építési rendelet átdolgozásához járult hozzá javaslataival. A II. világháborút követő évek újabb megpróbáltatásai felőrölték az egészségét. 75 éves korában, szívrohamban halt meg. Szellemi frissességét, a tudományok iránti érdeklődését, sokoldalú műveltségét jellemzi, hogy életének utolsó évében az atomfizika akkori, legújabb eredményeit ismertető kötetet tanulmányozta.

A Hosszú temetőben levő, családi sírboltban nyugszik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!