Díjazták az Év kutatóit

A magyar tudomány ünnepéről az akadémia húsz éve emlékezik meg. Először csak a tudomány napját ünnepeltük november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, később többhetes ünnepségsorozattá nőtte ki magát, emlékeztetett a Veab ünnepségén Pósfai Mihály, az MTA Veab elnöke. A rendezvénysorozat alkalmat ad arra, hogy bemutassuk a tudomány legújabb eredményeit, annak áldásos vagy ellentmondásos hatását, mondta az elnök. Az országos programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány”, az akadémia társadalmi szerepvállalását jelzi, hogy több ismeretterjesztő előadást, konferenciát tart, legutóbb például a Balatonról, valamint az oktatás, nevelés és az egészségügy témakörében. A Veab is több programot, tanácskozást szervez, a Pannon Egyetem csütörtöki ünnepségén doktorokat avatnak. Pósfai Mihály szerint az elmúlt évek nehézségei, a szükséges források megteremtése nem kedvezett az elmélyült kutatói munkának, a fiatal tehetségek megtartásának, de most van remény, utalt a martonvásári fejlesztésekre, az uniós pénzek elnyerésére, a doktori képzés átalakítására, háromról négy évre való bővítésére.

Hagyományosan a tudomány napi ünnepségen adják át az Év kutatója díjakat. Az élettudomány területén az elismerést Pál Magda kapta, aki molekuláris biológusként végzett, kutatómunkáját a növényi stresszélettan területén végzi. A társadalomtudományban Csernicskó Istvánt díjazták, aki kutatásait a kárpátaljai magyarok kétnyelvűsége, valamint a nyelvi jogok területén végzi. A matematika és természettudomány kategóriában Kuczmann Miklós vehette át a díjat, akinek kutatási témái a numerikus módszerek, párhuzamos számítások, szabályozástechnika, irányításelmélet.