Már ki-bekapcsolják a géneket

A magyar tudomány ünnepe és két vetőmag forgalmazó cég fennállásának 25. évfordulója alkalmából A tudás, mint hozzáadott érték a martonvásári fajtákban, hibridekben címmel rendezett konferencián szó volt arról, hogy a martonvásári kukoricanemesítés miként járul hozzá az országos termésátlagok növeléséhez, valamint, hogy élen járva a búzanemesítés élvonalában, milyen eredményekkel büszkélkedhettek az elmúlt évtizedekben, s büszkélkedhetnek ma is az intézmény kutatói. Előadás hangzott el az új molekuláris technikák alkalmazásának lehetőségeiről.

A rendezvényen a kutatók mellett ott voltak a jubileumot ünneplő cégek alapítói, egykori vezetői is, akik nagy érdeklődéssel hallgatták az előadókat. (A képen Marton L. Csaba beszél) Fotó: Borbély Béla

A rendezvényen megismerhette a hallgatóság a vetőmag piacon negyedszázada tevékenykedő két kft. eredményeit is.

- Azt kívántuk érzékeltetni, hogy az intézményünkben megtestesülő tudás miként értékesül, s jelenik meg az előállított fajtákban. A kutatók előtt álló kihívások közül ma az egyik legnagyobb a növénynemesítést is forradalmasító molekuláris technikák alkalmazása. A hagyományos nemesítést is megerősítő módszer lehetővé teszi, hogy idegen gén beépítése és különösebb technológiai arzenál alkalmazása nélkül ki- vagy bekapcsoljuk azt a gént, amely a növény valamilyen tulajdonságért, például az egyes betegségekkel szembeni ellenállásért felelős. A martonvásári kutatók felkészültek erre a kihívásra - mondta Balázs Ervin, a kutatóközpont főigazgatója. Az új technikákkal kapcsolatos martonvásári kutatásokról Karsai Ildikó tudományos osztályvezetőtől hallottak érdekes előadást a rendezvény résztvevői.

- A kutatásokra fordított pénz megtérülő beruházás - hangsúlyozta Marton L. Csaba, a kutatóközpont kukoricanemesítési osztályának vezetője. Állítását figyelemre méltó adatokkal is alátámasztotta. A martonvásári kukoricanemesítés első 35 évében - 1951-1984. között - az akkor állami elismerést kapott 42 hibridkukorica a hazai vetésterület felét foglalta el, s termesztésük kétmillió tonna többlettermést eredményezett. S bár ez 1983-as árakon számolva, hatmilliárd forint bevételt jelentett az országnak, kutatásokra, kutatásfejlesztésére ez idő alatt mindössze 168 millió forintot biztosított az akkori kormányzat. Közben fokozódott ezen a piacon is a versenyhelyzet, megjelentek az országban az amerikai cégek, s azok a hibridek, amelyek használatáért akkoriban évente több mint kétszázmillió forint licencdíjat fizetett ki az ország. Az utóbbi évtizedekben nyolcvannál több hibrid született Martonvásáron, vetésterületük azonban annak következményeként, hogy a hazai vetőmagpiacon már ott van szinte minden jelentős külföldi cég, elmarad a korábbitól. A martonvásári hibridek azonban helyt tudnak állni, s negyedikek a multi cégek mögött. Ha pedig a következő időszakban csökkennének a hazai nemesítés, vetőmagtermesztés, forgalmazás meglevő versenyhátrányai, jó esély lenne a továbblépésre is.

A martonvásári búzanemesítők eredményeiről Vida Gyula tudományos osztályvezető adott számot. Valóságos időutazásra invitálva a hallgatóságot, képet adott arról, hogy a különböző korszakokban a változó piaci igényekhez alkalmazkodva, miként alakult a martonvásári fajtaválaszték. Mint mondta, a martonvásári nemesítés nagy előnye, hogy gyorsan reagál a piaci kihívásokra, s párosítja a bő termést a jó, sőt a különleges igényeket kielégítő prémium minőséggel. A szakember megjegyezte: tovább javulhatnának a hazai búzatermesztés eredményei, ha a gazdák kevesebb, de jó minőségű fajtákat termesztenének.

A martonvásári vetőmag forgalmazó s a vetőmagpiac élvonalába tartozó cégek eredményeiről Cseh Katalin és Oross Dénes ügyvezetők adtak számot. Előadásuk alapján summázható: a jövő kihívásainak csak sokszínű nemesítéssel, s a megbízható és biztonságos termesztést garantáló vetőmagtermesztéssel lehet megfelelni, ahhoz pedig elengedhetetlen a kutatásfejlesztés támogatása és az ahhoz kapcsolódó beruházások.