Luca napjától vízkeresztig – karácsonyi népszokásokkal ismerkedtek a Hölgyklub tagjai

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyra készülődést, Jézus születésének megünneplését, valamint az azt követő napokat.

Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna a kedves népszokások nélkül, amelyek szorosan kötődtek az ünnephez, és fokozták a várakozás izgalmait.

Az előadó szerint ezek a népszokások napjainkban ismét újjáélednek, és meghittebbé varázsolják karácsony ünnepét.

Horváth Sándor előadásába aktívan bevonta a szép számmal megjelent közönséget is. Egy nagy karácsonyi dobozba már előzetesen elhelyezett az ünnepkörhöz tartozó jellemző tárgyakat, amelyeket a hallgatóság soraiból jelentkezők egyenként kiválasztottak.

Mindegyik tárgyról közösen elmondták, hogyan kötődik a karácsonyi ünnepkörhöz, melyik időszakra jellemző, mire használták, majd elhelyezték az idővonalon, amelyet egy kihúzott kötél jelképezett.

Az alma a legszebb karácsonyi szimbólum – mondta az előadó. – Az asztalnál a családfő annyi felé vágja a gyümölcsöt, ahányan körbe ülik, közösen elfogyasztják; a gyümölcs az összetartást szimbolizálja.

A szalmával kapcsolatban megtudták a jelenlévők, hogy nemcsak Luca napjához kötődhet, hanem a szentestéhez is, mert a klasszikus, hagyományos karácsonyt ünneplők szalmát vittek be a házba, leterítették a földre és a család szalmán feküdt, virrasztott, mert Jézus istállóban született.

A karácsonyi csodadoboz fokhagymát is rejtett: hagyomány szerint a gonosz elűzésére szolgált, a bejárati vagy a konyhaajtó félfájára szárával együtt felkötöttek két-három fej fokhagymát, hogy távol tartsa a gonosz lelket.

Miért rejtettek a lányok párnájuk alá papírra írt férfineveket Luca napján? Karácsonyig minden este kihúztak közülük egyet, és abban reménykedtek, hogy az a férfi kéri meg a következő évben a kezüket, akinek a neve utolsónak maradt a párnájuk alatt. (Voltak/vannak csalafinta lányok is: ők minden cédulára ugyanazt a nevet írták, a számukra legkedvesebb fiúét...)

Az előadás végén szóba került még a betlehemezés is, a Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő népi játék, karácsonyi népszokás. Szereplői pásztoroknak öltözve, maguk készítette jászollal, vagy betlehemi kis templommal járnak házról házra és énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.