Pogányul keresztény

Ezt az alapjaiban tehát pogány rítust elevenítette fel pénteken a falu kultúrházában a Csatári Pávakör, vezetőjük, Horváth Károly népzenetanár aktív részvételével.

- Az ország nyugati határszélein tartották leghosszabb ideig életben ezt a szép téli népszokást, aminek több mint 100 variánsa került elő Zalában - tájékoztatott Horváth Károly, aki beállt regösnek Jakab József, Lendvai Tamás és Nemes József mellé. A regöléshez régen is mindig kimondottan fiúk, férfiak álltak össze és jókora láncos bottal a kezükben zörgettek be a házakhoz.

A csatári regősök (balról): Jakab József, Nemes József, Lendvai Tamás és Horváth Károly - Martonics Lászlóné gazdasszonnyal és Bangó János gazdával Fotó: a szerző

A bot amúgy nem fegyverként, hanem hangszerként funkcionált, azzal nyomatékosították a regölés ritmusát. A múlt század első felében a zalai regölési szokások gyűjtése közben készített fotográfiákon a láncos bot mellett köcsögdudát , kereplőt, kolompot, zúgattyút (zsinóron pörgetett fadarab) regös sípot (lúdtollfúvókás felcsavart nyírfakéreg) is megörökítettek.

- A regölés számos elemében keverednek a keresztény és pogány vonások. Ilyen például a jókívánság, a bőségvarázslás ( adjon az Úristen, ennek a gazdának... ) vagy a csodaszarvas megéneklése ( csodafiú-szarvasnak ezer ága-boga, ezer misegyertya gyújtatlan gyulladjék... ) - hangsúlyozta Horváth Károly. - Érdekessége a párosító rész, amiben egy fiút és egy lányt összeregölnek .

A mondóka végéről nem hiányzik az adományok várása: Megjöttek szegény Szent István szolgái ebbe a hideg, havas országba, elfagyott kinek keze, kinek eggyemása, a maguk adományából akarjuk meggyógyítani. Mondjuk, vagy nyomjuk?

- A csatári regölés első vezetőnk, Pungor Antal népzenekutató gyűjtésén alapul, aminek a bemutatásával 1981-ben, a Pávakörök Országos Találkozóján Nívódíjat kaptunk - tette hozzá Jakab József, a kör alapító tagja. - Szeretnénk megőrizni az utókornak, ezért felújítottuk.

A színpadon házigazdaként Bangó János és Martonics Lászlóné fogadta a regölőket, a pávakör és a citerazenekar pedig az ünnephez illő népdalokkal tette teljessé a jelenetet.

Amúgy nem kell aggódnia a pávakörnek: a falu óvodájában cseperedik az utánpótlás. A legapróbb csatáriak Zsidóné Pálfi Márta és Gellén-Szabó Edina óvónők vezetésével szinte az összes téli falusi népszokást, Lucázást, kántálást, az aprószenteki suprikálást színpadra vitték, az iskolások pedig advent és karácsony köré szőtték a műsorukat.

- Csatárban hagyomány a hagyományőrzés - szemlélte elégedetten a kultúrház zsúfolásig telt színháztermét Mátyás László polgármester - . Igaz, ma már ritkábban járnak házról-házra, inkább a közösségi rendezvényeken elevenítik fel őket.