A nyolc napig égő olaj - A város közössége együtt ünnepelte a hanukát a zsidó hitközség tagjaival

Tegnap, a lapzártánk előtt nem sokkal kezdődött eseményről képpel már beszámoltunk, ám a program jelentősége túlmutat az egyszerű, valójában nem igazán hitéleti jellegű zsidó ünnep megülésénél.

A hanuka (újjáavatás), amely arra a tényre emlékeztet, hogy időszámításunk előtt 165-ben Júdeában katonai, szellemi, önrendelkezési győzelmet arattak az őket leigázó megszállók felett az ott élők, kétezer esztendő alatt nagyon ritkán esett egybe a keresztény karácsonnyal, ám ezúttal szinte napra pontosan ugyanakkor ünnepelnek a keresztények és a zsidók. A fény ünnepe (a hagyomány szerint az egy napra elegendő szent olaj nyolc napig égett a visszafoglalt szentélyben, ezért nyolc nap alatt nyolc gyertyát gyújtanak meg a családokban, idén éppen január elsejéig) és Jézus születésének misztériuma 2016-ban ugyanakkor hoz örömet az együtt élő európai, magyar és zalai közösségekbe.

Idén a hanuka napja pontosan egybeesik a keresztény karácsonnyal. Szónokok, szereplők a színpadon, telt ház a nézőtéren és a színes gyertyákkal ékes menóra a zsinagógában Fotó: Pezzetta Umberto

Erre emlékeztetett a keddi zalaegerszegi bensőséges programon Vadvári Tibor, a város alpolgármestere, aki maga is kitért a fény tiszta jelképének jelentőségére, a béke és a békés együttélés értékére. A városi önkormányzat vezetése képviseletében szóló politikus a hanuka történeti hátterét idézte, ahogy azt tette Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, Virágh Judit, a zalaegerszegi hitközség elöljárósági tagja, valamint Siklósi Vilmos elnök. A városnak szánt hanukai ünnepi műsor szónoklatai között emellett felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amelyben a hazai zsidóságot köszöntötte a decemberi ünnepnapja alkalmából.

Az est további emelkedett és különös szimbólumaként foghatjuk fel, hogy a zalaegerszegi volt zsinagógában 1944-ben tarthattak utoljára hanukai ünnepet, azóta először gyűltek ismét a régi szakrális térbe mindazok, akik tisztelik a sokszínű közösség békés hagyományait. Farkas Ignác Jászai-díjas színművész pedig Ephraim Kishon regényének szavaival idézte fel a kereszténység és a zsidó történet kapcsolódó pontjait. A zalai és fővárosi művészek zenés műsora végeztével - a 2000 évvel ezelőtti különlegesen sokáig égő olajra utalva - a hitközség olajban sült fánkra invitálta a jelenlévőket, akiknek így alkalmuk nyílt együtt tölteni néhány derűs percet. Mivel azonban az összes fánk és a hozzá kínált baracklekvár nem fogyott el maradéktalanul, a hitközség tagjai autókba ültek, s a „maradékot” szétosztották a város különböző pontjain.

Gondoltak az éjszakai műszakban dolgozókra, így a mentőszolgálat ügyeletesei, a kórház sürgősségi és neurológiai osztálya kapott egy-egy csomagot, de a hajléktalanszállón élők (köztük gyerekek) és a város egyéb pontjain nehéz helyzetben küszködő hajléktalanok is ehettek kedden késő este a zalaegerszegi hanukai fánkból. A hetven évet el nem törlő, de talán enyhítő együttlét folytatásában ebben a városban biztosak lehetünk.