A dolgozó jól járt, a kisvállalkozások helyzete viszont nehezedett

A legkevesebbet keresők igazi karácsonyi ajándékot kaptak december 16-án, amikor megjelent a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege 127 ezer 500 forint lett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 161 ezer forintra emelkedett január 1-jétől. Ez komoly béremelés, hiszen jelenleg 111 ezer és 129 ezer forintról beszélünk, vagyis 13, illetve 20 százalékos emelést realizálhatnak a dolgozók. Az említett összegek bruttóban értendők, a munkavállalóknak azonban érdekesebb, hogy mennyit kapnak kézhez.

Eddig azok, akik az említett bérkategóriába tartoztak, 73 ezer 815, illetve 85 ezer 785 forintot vihettek haza, ám januártól már 84 ezer 887, illetve 107 ezer 231 forintból gazdálkodhatnak havonta. Vagyis januártól a minimálbér összege kis híján elérte a jelenlegi garantált bérminimumot, utóbbi átlépte végre a bűvös 100 ezer forintos küszöböt. A tervek szerint 2018-tól a bérek tovább nőnek majd. A bruttó minimálbér 138 ezer, míg a garantált bérminimum 180 ezer 500 forint lesz havonta.

A kormány ugyanakkor a társasági adó (tao) kulcsát kilenc százalékra csökkentette, ami azonban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv) érdemben nem érinti, miután nekik eddig tíz százalék volt a kulcs. Sokkal inkább kedvez a változtatás a multiknak, akiknek eddig 19 százalékos volt az adókulcsuk - hangsúlyozza Jagodits Rómeó adótanácsadó, akit arról kérdeztünk, hogy a januári kötelező béremelés mekkora érvágást jelent a cégeknek. A szakember szerint a tao-kulcs csökkentése ezer nagy cégnek kedvez, ráadásul olyanoknak, akiket a béremelés nem igazán renget meg, mert a bérstruktúrájuk már most sem a minimálbérhez kapcsolódik. A kkv-szektor viszont szinte semmit nem érez ebből. Ráadásul a kkv-k jövedelem- és nyereségtermelő képessége alacsony, a kötelező béremelések pedig drasztikusan csökkentik a nyereséget, tehát eleve kevesebb adót kell majd befizetniük, vagyis a kulcs csökkentése nem jelent igazi segítséget. Ami baj, mivel ebben a szektorban találjuk a legtöbb minimálbéres dolgozót, és éppen itt nem érezhető az érdemi kompenzáció.

A másik probléma, hogy a minimálbér emelése kihat az alkalmi foglalkoztatásra, a megbízási jogviszonyokra is. Miután az itt kifizetett összegek a minimálbérhez vannak kötve, itt is emelkedni fognak a jövedelmek, ezek terhei szintén a cégeknél csapódnak le, mert itt is több bért és járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak. Mivel az alkalmi foglalkoztatás és a megbízási jogviszonyok is a kkv-szektorban vannak leginkább jelen, itt is ez a szektor kerül hátrányos helyzetbe. Ráadásul a kisadózók egy részénél a minimálbérhez vannak kötve a megfizetendő járulékok, vagyis az egyéni vállalkozók, őstermelők, evások jóval több járulékot fognak fizetni, mint eddig. A béremeléshez kapcsolódóan ugyan a kormányzat 22 százalékra csökkentette az eddigi 27 százalékos szociális hozzájárulást, de ez sem kompenzálja a bérek emelését. A hozzájárulás ugyanis éppen olyan mértékben csökkent, hogy a megemelt bér után fizetendő, munkáltatót terhelő összeg ne nagyon változzon.

Mindezeken túl, van más hozadéka is a béremelésnek Jagodits Rómeó szerint. Az államháztartás szempontjából fontos, hogy a béremeléssel érdemben nő az állam személyi jövedelemadó (szja) bevétele, de több pénz folyhat be az egészségbiztosítási és a nyugdíjkasszába is, hiszen a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot a bruttó bérekből vonják le, vagyis a béremelések többlet állami adóbevételeket is eredményeznek. Azokban a szektorokban - ilyen például a kereskedelem -, ahol erőteljesen jelen van a feketegazdaság, rákényszerülnek arra, hogy például a pénztárgépbe be nem ütött tételeket beüssék, így az eddigi fekete bevétel kifehéredik.

Ennek az az oka, hogy a béremelést a könyvelésbe is be kell emelni, vagyis növelni kell a hivatalos bevételt, hogy ne legyen veszteséges a cég működése.

Ez pedig azt eredményezi, hogy a béremeléssel párhuzamosan emelkedni fognak az áfa-bevételek is.

Ugyanakkor viszont sok olyan kényszervállalkozó, aki eddig azért tudott életben maradni, mert volt fekete bevétele, vagy bezár, vagy leépít, vagy árakat emel.