Történelmi csúcs: a rendszerváltás óta még nem dolgoztak ennyien

A munkanélküliek száma 2016. szeptember-novemberben az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fővel, 208 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal, 4,5 százalékosra csökkent - tette közzé a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ezt az időszakot megelőző három hónapos periódusban a munkanélküliség 4,7 százalékos volt.

Azonos mértékű javulás mellett, a férfiakat némileg alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, mint a nőket. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,3 százalékponttal, 11,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal, 3,9 százalékra, és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 1,5 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,1 hónap, a munkanélküliek 46,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít - derül ki a KSH adataiból, amelyet az alábbiakban kommentáltak az elemzők.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta: a foglalkoztatottak száma történelmi csúcsot ért el tavaly szeptember-novemberben, a 4,414 millió a rendszerváltás óta a legmagasabb érték. Kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma minden ágazatban bővülést mutatott. Kiemelte, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 152,6 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, míg a közfoglalkoztatottak száma 16 ezerrel csökkent. A külföldön dolgozók létszáma közel ötezerrel nőtt egy év alatt, ami lassulás az előző évekhez képest.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokból arra következtet, hogy továbbra is van kiaknázatlan tartalék a magyar munkaerőpiacon.

A kérdés csak az, hogy milyen nehézségek árán, és mennyibe kerülne őket visszacsábítani a piacra. Úgy vélte, egyrészt a 2017-re várható erős bérnyomás megnövelheti a munkavállalási hajlandóság mértékét, másrészt a béremelkedés jelentős vállalati költségvonzata akár elbocsátásokhoz is vezethet, főként a kevésbé hatékony vállalatok esetében.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint a magyar gazdaság jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkezik, hiszen a 208 ezer munkanélküli, és a közmunkaprogramban részt vevő 221 ezer ember mellett továbbra is rendkívül sok inaktív van, akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon. Az inaktívak száma 2,9 millió körül van a 15-74 év közötti népesség körében.

Egyik szemünk sír, a másik nevet

Kedvezően alakult a foglalkoztatási helyzet a mi megyénkben is. A Fejér Megyei Kormányhivatal munkaügyi központjának novemberi adatai szerint a megye valamennyi járásában számottevően csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya az előző év azonos időszakához képest. Az álláskeresők aránya ugyanakkor Mór, Bicske, Gárdony és Fehérvár környékén a legalacsonyabb, és a sárbogárdi, valamint az enyingi járásban a legmagasabb. Ez utóbbi dolog, sajnos, nem újdonság.